LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 27-40.
32 Levéltári Szemle 68. évf . könyvek első példányai szinte teljesen megsemmisültek. A hercegfalvi, a kálozi, a sárkeresztúri, a kajászószentpéteri, a csabdi, a zámolyi, a sárkeresztesi, a pátkai és a móri kerületben további 42 helységben lapokat téptek ki a kötetekből, amelyeket helyre kellett állítani. Kevés olyan elszánt tisztviselő volt, mint a seregélyesi főjegyző, aki a községházáról háza pincéjébe mentette át az anyakönyvek első példányait. 28 1944 őszén a nyugatra menekülő tisztviselők is hagytak Fejér megye településein levéltári iratokat. A csantavéri vezetőjegyző menekülése során 1942−1944 között keletkezett anyakönyveket helyezett el Dunapentelén. A kiskunmajsai elöljáróság fontos testületi, számadási iratai semmisültek meg Előszálláson, de Felcsúton, a községházán még 1945 júliusában is őriztek ókécskei anyakönyveket, kataszteri birtokíveket, adófőkönyveket, számadásokat. Hercegfalván a szalkszentmártoni, har tai, dunavecsei elöljáróságok iratait őrizték, kápolnásnyéken pedig Abony község 400 darab birtokívét tárolták még 1945 nyarán is. Lovasberényben a bácskertesi, Sárbogárdon a hegyközszentimrei iratokat hagyták hátra a menekülő közigazgatási alkalmazottak. 29 A II. világháború befejezése után újra kettéosztott Bihar vármegye magyar része Bihar megye néven élt tovább. A megyei levéltár állapotáról hű képet adott Kecskés Balázs megyei főlevéltárnok az 1948-as levéltári kataszteri felmérésére adott válaszaival. Az archívum rendje teljesen felbomlott a költöztetés során, a Nagyváradról áthozott anyag pedig elkeveredett. A berettyóújfalui vármegyeháza szobáiban ládákban csomagoltan várta rendszerezését. A rendezéshez nem állt rendelkezésre minimális felszerelés sem: állvány, polc, útmutató, leltár, jegyzék, stb. A főlevéltárnoknak nem volt alárendelve az irattár, külön levéltárral rendelkezett az árvaszék, az adóhivatal stb. A levéltár nem vette át a nem a törvényhatósághoz tartozó szervek, például a tanfelügyelőség iratait sem. A kutatást az alispán engedélyezte, s 1946-ban egyetlen kutató volt. A levéltáros ellenőrzésének köszönhető, hogy nem semmisültek meg a Bocskai-, Rákóczi- és Kossuth-iratok Kismarján.30 A levéltári rendet végül csak a megyerendezés után létrehozott Hajdú-Bihari Közlevéltárban tudták visszaállítani Reszegi Lajos volt megyei irodatiszt segítségével.31 Rendkívüli feladat volt a ma gyar–román iratcsere lebonyolítása, amelynek központjául Debrecent jelölték ki. 32 1944. október 21-én Debrecen város szovjet parancsnoka Herpay Gábor Hajdú vármegyei levéltárost nevezte ki polgármesternek.33 Herpay egy évig viselte ezt a tisztséget, ám a levéltárban ez idő alatt érdemi tevékenységre nem volt lehetősége. 28 MNL FML IV. 425. 1945 sz. n. 29 MNL FML IV. 425. 1945 sz. n. vö. MNL FML IV. 405. b. 90253/1945. IV. sz. 30 MNL HBML VIII. 710. a. 1948. április 19. 31 Szálkai, 2018: 44. 32 MNL HBML IV. 406. b. 7336/1949. vö. MNL HBML VIII. 710. a. 1948. április 19. vö. Magyar-román bírósági iratcsere egyezmény: http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek- 1867-1944 (A letöltés ideje: 2017. április 20.) 33 Gazdag, 1983: 46. Berényiné Kovács Gyöngyi
