LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 27-40.
33 2018/4. A háború utolsó hónapjaiban a levéltári iratanyag menekítése miatt az iratok egy része elpusztult. Egy belügyminisztériumi jelentésben a következő olvasható: „... az egész irattár okmánytár, rendeletek és törvények gyűjteménye, nemkülönben a szakkönyvtár szemétre került.” 34 1945. március 21-én adták fel a németek Esztergom ot. 1944 karácsonya óta a me gyei székházban volt a német katonai parancsnokság főhadiszállása. Az esztergomi vár kazamatáiba elhelyezett anyakönyvi másodpéldányok a tüzérségi behatolás következtében jelentős károkat szenvedtek. 35 Győrben 19 kötet anyakönyvi másodpéldány semmisült meg, a megszállók tüzelőnek használták. A történeti levéltár anyagát a környező vidékre szállították, de 1946-ban sikerült visszaköltöztetni.36 1944 elején a magyaróvári levéltár értékes anyagát az újrónafői kastélyba költöztették át. 37 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye háza 1919-ben a román támadás idején belö vést kapott. A katonaság beköltözött az épületbe és az iratokkal tüzeltek, 1944-ben pedig orosz katonai kórházat rendeztek be. A középkori okleveleket Jászapáti Járási Hivatalába menekítették. A település kiürítésekor a község irataival együtt Nagyigmándra szállították ezeket is, ahol sajnálatos módon elpusztultak.38 1944 őszén Jász-Nagykun-Szolnok megye levéltári iratanyagának egy része – köztük a Jászkun kerület vasládákban őrzött eredeti iratai – a háborús front előli menekülés során a Dunántúlon pusztult el. 39 A Nógrád Megyei Levéltár a vármegyeháza öt helyiségében volt elhelyezve. 1944. december 9-én az orosz katonaság bevonult Balassagyarmat megyei városba, s 1945. január 4-ig a megyeháza 159 helyiségébe költözött be. A földszintre lovakat vittek be, az irodákban az iratokat, könyveket szétszórták, a papírokat a lovak alá szórták, majd trágyaként kidobálták. 1945. január 4-én a „robot munkára” kirendelt mintegy 14–17 megyei alkalmazott mentette meg a családi és régi peres iratok 80%-át. 40 A vármegye iratanyagát ráadásul érzékeny veszteség érte a háború alatt: 1945 elején a hadikórházi célokra igénybe vett megyeházából sebtében ki kellett költöztetni a levéltárat is. A gyakori, szakszerűtlenül és gyorsan végrehajtott költöztetések alatt különösen a polgári kori iratok csonkultak meg súlyosan. 1945. november 21-én az alispán arról értesítette Jánossy Dénest, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját, hogy a családi levéltárakban és a peres iratokban igen nagy károk keletkeztek; így semmisült meg a levéltári anyag közel 20%-a. Tragikus az is, hogy a megmaradt irat-34 MNL HBML VIII. 710. a. 2476/1948. 1948. február 9. 35 MNL OL Y 7 32/1946. 26. 36 MNL OL Y 7 460/1947. Győr-Moson vármegye jelentése. 3. 37 Dóka−Müller−Réfi Oszkó (szerk.), 2000: 218. 38 MNL OL Y 7 460/1947. 5. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jelentése. A település Komárom-Esztergom vármegyében volt. 39 Dóka−Müller−Réfi Oszkó (szerk.), 2000: 218. 40 MNL OL Y 7 32/1946. 32. Megyei levéltári iratanyag-pusztulások
