LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 27-40.
31 2018/4. 1944. szeptember 17-én éjjel az egri városháza épületét több ponton gyújtóbombák gyújtották fel. A levéltári épületrészt nem érte károsodás, de a mentés során az iratok egy részét kihordták az utcára, majd visszaszállították, így a levéltári rend nagymértékben megbomlott. A rendkívül összekeveredett iratanyag rendezésére azonban nem volt munkaerő.22 1944 végén a Nagycserére elszállított segédkönyvek helyére a történeti levéltár pincehelyiségébe – ahogy a források megadják – „70 q” adófőkönyvet helyeztek el.23 Csobán 1945 már ciusában az egri polgármesteri hivataltól kért információt a debreceni anyakönyvi másodpéldányokról. 24 Ugyanebben az időben a front már a Dunántúlon tört előre. Ebben a kaotikus helyzetben azonban néhány családi levéltár anyagát sikerült megmenteni. 1944. november 6-án Jenei Károly főlevéltáros a rácalmási Jankovich család nagy értékű levéltárát beszállíttatta a Fejér Megyei Levéltár ba. 1944. december 7-én befejeződött Székesfehérvár katonai kiürítése, a megye vezető tisztségviselői elhagyták szolgálati helyüket és nyugatra távoztak. Utolsó intézkedésükként a jelentős értékű történeti iratok biztonságos helyre szállítására tizennégy seregélyesi lovaskocsit rendeltek be a megyeházára. A kocsihajtók semmiféle instrukciót nem kaptak arra vonatkozóan, hogy hova vigyék a szállítmányt. A gyors szovjet előretörés miatt azonban már nem maradt idő a levéltár kiürítésre. Az iratok védelme érdekében a főlevéltárnok bezáratta a térre nyíló vaspalettákat és eléjük egy méter magasságban iratcsomókat tornyoztatott fel.25 A levéltárnok 1945 januárjában Veszprémbe menekült, majd feb ruár végén visszatérve Székesfehérvárra első útja a levéltárba vezetett, ahol meglepődve tapasztalta, hogy egy német katona a Magyarországi Rendeletek Tárával fűti az egykori kutatószobát. Rögtön a parancsnokságra sietett a sorozat megmentése érdekében. Az archívumban az iratok rendje felbomlott, de nem volt idő a rend helyreállítására, mivel a vármegyei ügybeosztás szerint a főlevéltárnok volt a megyei múzeumügy, az iskolán kívüli népművelés, a közjóléti, a szegény, a vigalmi, a háziipari, az egyesületi, az italmérési, a fegyvertartási és az Adonyi Járási Nemzeti Bizottságához felterjesztett ügyek előadója. A levéltári munka csak a hadikórház kiköltözése után kezdődhetett el a megyeházán. Az időközben észlelt penészesedés miatt visszaszállították az iratokat a megyeháza bolthajtásos földszinti szobáiba. 26 A többi megyéhez hasonlóan Fejér megyében is a megyeházát szemelték ki az oroszok főhadiszállásnak és hadikórháznak. 1945. november elejéig megsemmisültek az alispáni iratok közül az 1911−1944 közöttiek, illetve a megyei árvaszék 1904−1944 közötti iratai.27 A területileg illetékes anyakönyvi hivatalokban az állami anya -22 MNL HBML IV. 1429. 406/1945. 1945. december 1. 23 MNL HBML IV. 1429. 98/1945. 1945. április 12. 24 MNL HBML IV. 1429. 55/1945. 1945. március 10. 25 MNL FML XIV. 27. III. Jenei Károly visszaemlékezése. 26 MNL OL Y 1 460/1947. Fejér megye jelentése. 2. 27 MNL FML IV. 425. 1945/118. lt. sz. irat Megyei levéltári iratanyag-pusztulások
