LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
18 24. kép - IV. László második kettőspecsétje, harmadik változat (csillag és hold), hátlap, HU-MNL-OL-DL 40154. Végezetül már csak az vár válaszra, hogy vajon miért bízták meg IV. László ötvösét azzal, hogy a második kettőspecsét elő- és hátlapjára felvésse az első ellenőrzőjegyet, a csillagot. Mindenekelőtt nem utasíthatjuk el határozottan azt a lehetőséget, hogy a pecsétmódosítás az 1276 és 1277 fordulóján hivatalba álló új alkancellár, Demeter fehérvári prépost fellépéséhez204 köthető, ezt azonban nem teszi valószínűvé, hogy az efféle változásokat az új alkancellár nevének kezdőbetűjét jelölő szigla megjelenése szokta jelezni. Takács Imre az 1277. május végén rendezett rákosi communis congregatióval és IV. László nagykorúsításával hozta kapcsolatba a módosítást,205 s mint látni fogjuk, ez a lehetőség kétségtelenül fennáll. Felmerülhet azonban az a megoldási javaslat is, hogy az előző esztendőhöz hasonlóan az ezidőtájt évente menetrendszerűen bekövetkező kormány váltások egyike áll a pecsétmódosítás hátterében, így ezt a lehetőséget is mérlegre kell tennünk. 204 Archontológia 1000-1301, 112. 205 Takácsi.: Az Árpád-házi királyok pecsétjei i. m. 138-139. 206 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 334. Pauler datálását két körülmény befolyásolta. Egy 1277. július 20-án IV. László kancelláriáján átírt keltezetlen káptalani jelentés (ÁÚO XII. 217.) szerint a relatio megírásának idején Salamon fia Simon az alországbírói hivatal birtokosa volt, s mivel Simon a Csákokhoz húzó Mojs fia Mojs országbíró embere volt, így kinevezése már a Gutkeled-Kőszegi párt bukásának egyértelmű jele lehetne. Uo. 553. Pauler bizonyosra vette, hogy a királyi átíró oklevélhez hasonlóan - amely egyébként mit sem tud Simon alországbíróságáról - a káptalani jelentés is 1277-ben kelt; Zsoldos Attila azonban rámutatott, hogy Mojs csak 1276-ban viselhette az országbíróságot, s így Simon hivatalviselését és a káptalani jelentés keltét is erre az időre kell tennünk. Archontológia 1000-1301, 33. 204. jegyz. Ehhez hozzátehetjük, hogy 1277. július 13-án már Ompudinus volt az alországbíró, aki az új kormányzat országbírójának, Péc nembeli Dénesnek az embere volt. Uo. 34. Pauler másik érve egy 1276. évi keltezést viselő, ám általa 1277. július 26-ára datált oklevélre épült, amely Kun Erzsé-207 Archontológia 1000-1301, 21. 208 1277: ÁÚO XII. 194. 209 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 330. A szlavóniai lázadás leverése érdekében indított hadjárat áprilisi időpontjára utal, hogy a király április 26-án a szlavóniai Kőrösön tartózkodott. Reg. Arp. II/2-3. 183. Egy nappal korábban még hivatalban volt Joachim körösi ispánja, így a változások talán röviddel e dátum után következtek be. Archontológia 1000-1301,317. 383. jegyz. 210 Kállay Ubul: Kutatások IV. László korára. Századok 40. (1906) 41-45. 211 1277: HO VII. 164-166.; Archontológia 1000-1301, 112. 212 MGH SS IX. Hannoverae, 1851. 709. A találkozó időpontját a hazai történetírás a legutóbbi időkig november 11-ére tette (Id. pl. Kronológia I. 173.), mivel a kiadó, Wilhelm Wattenbach a lap szélén így oldotta fel a dátumot. Ha nem elírásról van szó, akkor bizonyára azért döntött Wattenbach a november 11-ei dátum mellett, mivel a bambergi, a passaui, a chiemseei és a seckaui püspökök - bizonyára Rudolf kíséretének tagjaiként - éppen ezen a napon hitelesítették Hainburgban II. Ottokár cseh király Rudolfhoz intézett levelét. MGH Leges, Constitutiones et acta publica imperatorum et regum III. Hannoverae et Lipsiae, 1904-1906. (a továbbiakban: Const. III.) 143. A királytalálkozó időpontját november 1 -je körülinek írja Kádár T.: IV. László király itineráriuma i. m. 23. 213 Szabó K: Kun László i. m. 56. 214 1277. július 12.: MGH Const. III. 139-141. 215 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 332-333. Mindenek előtt választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy mikor történt a csillag felvésésének időhatárai (1276. november 18. és 1277. június 12.) közé eső egyetlen hatalomváltás, amelynek eredményeként a király nevében fellépő párt - Csák nembeli Péter nádor vezetésével - ismét vezető pozícióba került. Pauler Gyula 1277. júliusára helyezte a változást, ám az általa felhozott - egyébiránt nem helytálló - bizonyítékok csupán a kormányzati cserék felső időhatárához szolgáltathatnának támpontokat.206 A kormányváltás archontológiai adatokból kikövetkeztethető felső időhatára valóban 1277 júliusa: Csák nembeli Péter legelőször július 14-én tűnik fel a nádori méltóság birtokosaként.207 A kérdés csak az, hogy vajon melyik az a legkorábbi időpont, amikor a változásra sor kerülhetett. Március 8-án Gutkeled nembeli Joachimot még szlavón bánként emlegetik, így ekkoriban még bizonyosan a korábbi kormányzat működött.208 Meggyőző Pauler Gyula következtetése, amely szerint a királyi hadat vezető Joachim valamikor április folyamán maradt holtan a csatatéren a Babonicok elleni öszszecsapásban.209 A kormány váltás időpontja tehát 1277. áprilisa és július 14. közé szűkíthető. Most vizsgáljuk meg az új szimbólum megjelenésének másik lehetséges okát, IV. László nagykorúvá nyilvánítását; mindenekelőtt azt, hogy mikor született és mikor lépett törvényes korba az ifjú király! A király születésének és nagykorúvá válásának bevett időpontját egy napi dátumot nélkülöző 1277. évi diploma narra tiója alapján következtette ki Kállay UbuL210 A királyi oklevél az uralkodási év és Tamás alkancellár szereplése miatt kétségtelenül az esztendő őszén vagy telén kelt.211 A kiadvány két időrendi támpontot tartalmaz a nagykorúság betöltésére nézve: először megtudjuk, hogy IV. László közvetlenül azelőtt érte el a törvényes kort, hogy szövetséget kötött (habita unione pads') rokonával, Habsburg Rudolf német királlyal, majd arról is értesülünk, hogy az ország teljes kormányzatának átvétele után az uralkodó generalis congregation tartott. Mivel az oklevél kétségtelenül 1277. őszén vagy telén íródott, s emellett IV. László és Rudolf 1277. november 1. körül (circa festum omnium Sanctorum) találkoztak személyesen Hamburgban,212 ezért Szabó Károly a nagykorúság elérését november környékére keltezte.213 A hainburgi találkozó azonban nem az egyetlen állomása volt az 1274 óta kovácsolt Árpád-házi-Habsburg szövetségnek. Az egyezményt Rudolf már 1277 nyarán ratifikálta,214 így történhetett, hogy Pauler Gyula éppen erre az időre helyezte IV. László törvényes korúvá válását is.215 A szőhet bizalmasát, Kán nembeli Lászlót kancellárként említi; a dokumentumról azonban azóta bebizonyosodott, hogy hamis. Reg. Arp. II/2-3. 2718. sz.
