LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
19 vetségkötés azonban még ennél is korábban, már 1277. május 23-án befejezett tény volt: a német kereskedők részére Pest közelében kiadott oklevelében IV. László ugyanúgy a közte és Rudolf között fennálló békére és egységre (pacem, unionem seu concordiam) hivatkozott,216 mint a nagykorúság elérését említő őszi-téli dokumentumban. 216 1277: CD V/2. 387-388. 217 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 331.; S. Kiss E.: A királyi generális kongregáció i. m. 28-33. 218 Kállay Ubul: Kutatásoki. m. 44-45. 219 5. Kiss E.: A királyi generális kongregáció i. m. 29. 220 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 404-408. 221 Uo. 405. 222 Novák Á.: Izabella (Erzsébet) királyné i. m. 111. 223 1276: Reg. Dúc. 169. sz.; 1276: Reg. Dúc. 170. sz. Az 1277. évi oklevél által szolgáltatott első támpont tehát nem igazán lehet a segítségünkre a kérdés eldöntésekor, hiszen a Habsburgokkal kötött szövetségkötés datálásánál három különböző évszak is szóba jöhet. Több sikert hozott a második támpontkét említett közgyűlés keltezése, amelyre kétségtelenül 1277 májusának végén került sor.217 Ennek a következtetésnek nagy jelentősége van a király születési idejére nézve is, amelyre röviden ugyancsak ki kell térnünk. A törvényes kor elérését említő 1277. évi oklevélből és a hainburgi találkozó november 11-ei (helyesen november 1. körüli) időpontjából kiinduló Kállay Ubul egy perdöntőnek semmi esetre sem nevezhető érv nyomán IV. László születésnapját a későőszi napokra helyezte. Azt feltételezte ugyanis, hogy az apjával 1262-ben fegyverrel szembeforduló István herceg és IV. Béla csak a kis László herceg megszületése miatt enyhültek meg egymás iránt, és ez tette lehetővé a felek közötti pozsonyi békekötést.218 A pozsonyi megegyezés valóban jó okkal keltezhető 1262 őszének végére, ami azonban apa és fia motivációit illeti, Kállay érve nem kényszerítő erejű. A november 11-ei (helyesen november 1. körüli) dátum sem több a soklépcsős diplomáciai folyamat lezárulásának felső időhatáránál, s így nem alkalmas IV. László születésnapjának meghatározására: a király születési idejének másik kronológiai támpontja, a Rákos-menti gyűlés kétségtelenül helytálló májusi keltezése nem enged meg más következtetést, mint hogy IV. László a congregation röviddel megelőző német követjárás, azaz közvetlenül az 1277. május 23. előtti napokban ünnepelte tizenötödik születésnapját. Kállay álláspontja a kis László későőszi születéséről azonban olyannyira gyökeret vert történeti irodalmunkban, hogy azt maga S. Kiss Erzsébet is kétkedés nélkül elfogadta,219 noha ez szükségszerűen ellentmondáshoz vezetett, hiszen a nagykorúság elérése immár nem a születés Kállay által megállapított késő őszi időpontjához, hanem az 1277. májusi gyűléshez kezdett tapadni. Az egymást kizáró megállapítások feloldásaként terjedt el történeti irodalmunkban, hogy májusban annak ellenére nagykorúsította a királyt az ország siralmas állapotán változtatni akaró, magasan kvalifikált és felelősségteljes főpapok egy csoportja, hogy László ténylegesen még nem töltötte be a tizenötödik életévét.220 Ennek feltételezésére azonban, mint láttuk, semmi okunk sincs; nem rendelkezünk olyan adattal, amely alapján kétségbe vonhatnánk, hogy az uralkodó valóban a tizenötödik születésnapján - valamikor 1277. május 23. körül - vált nagykorúvá. Szűcs Jenő az egyháznagyok kezdeményező szerepének bizonyítékát látta abban a megállapításban is, hogy a májusi gyűlés idején még az állítólagosán júliusban megbukó Gutkeled-Kőszegi párt volt hatalmon - ez utóbbinak ugyanis aligha állhatott érdekében a bábként mozgatható ifjú király gyors nagykorúvá nyilvánítása.221 Csakhogy láthattuk, hogy a júliusi időpont csupán a kormányváltás felső időhatára, és a hatalomátvételre akár már áprilisban is sor kerülhetett. Sőt, valójában éppen az a feltételezés tűnik valószínűbbnek, hogy Gutkeled nembeli Joachim áprilisi halála és a koronahű csoport kormányra jutása között közvetlen, a kronológiában is megnyilvánuló ok-okozati kapcsolat áll fenn. Bár más megoldás is elképzelhető, mégis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a törvényes kor betöltésére, a Rudolffal kötött szövetségkötésre és a rákosi gyűlésre már az új kormányzat idején került sor, amelyben kétségkívül komolyabb szerephez jutottak immár a főpapok is. E hosszú, ám szükséges kitérő után térjünk vissza a királyi kettőspecsét typariunván 1277. június 11. előtt feltűnő csillagra. Ha közvetlen politikai okokkal kívánjuk magyarázni a pecsétmódosítást, akkor az új szimbólum kivésésére leginkább a király májusban ünnepelt 15. születésnapja adott okot, amely nem sokkal követhette a Gutkeled-Kőszegi-párt bukását. A nagykorúság elérése kétségtelenül alkalmat teremthetett a pecsét megváltoztatására - valószínűleg valami hasonló történt ugyanis fél évvel korábban, a királyné, Anjou Izabella kettőspecsétjének esetében is. A királyi hitvesnek 1276 végén - miként Novák Ádám rámutatott: november 27. és december 31. között - új pecsétet vésettek,222 és ettől fogva okleveleiben nem Izabellaként, hanem Erzsébetként nevezte meg magát.223 Mivel ebben az időszakban nem történt nagy horderejű belpolitikai változás, így nehéz másra gondolni, mint hogy Izabella nagykorúvá válása áll az új véset és a névváltoztatás hátterében. IV. László esetében a törvényes kor betöltése épp ilyen elkerülhetetlenül bekövetkezett, noha az ő esetében nem cserélték le az éppen egy esztendővel korábban vésett második kettőspecsét typarium^ hanem megelégedtek azzal, hogy a pecsétképet egy új megkülönböztető jegygyei, a csillaggal egészítsék ki. XA pecsétek kronológiáját áttekintő, alább olvasható adattár összeállításának eredményeként reményeim szerint sikerült az egyes változások időintervallumát pontosítani. A vizsgálat során két oklevél hitelessége is megkérdőjeleződött és egy eddig nem regisztrált pecsétváltozatot is sikerült azonosítani. Az István ifjabb király uralkodása óta feltűnő ellenőrzőjegyek között grafikus szimbólumokat (virág, csillag) és sziglákat is találunk, amelyek legnagyobb valószínűséggel a felvésésük idején hivatalba lépő alkancellár nevét rövidítik. A pecséteken a csillag mellett a nap-hold égitestpáros is felbukkan, amellyel Magyarországon II. András idején találkozunk
