LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
12 hogy a „királyhűek” bukását még május idusánál is korábbra helyezzük. Az uralkodó Szent László sírjánál, Váradon töltötte 1276 Húsvétját (április 5.).120 Az ünnepi szentmise után IV. László adományt tett a váradi székesegyház javára.121 Az adományt egyelőre nem foglalták privilegiális oklevélbe, mivel még nem készült el a király új bullája, amellyel ünnepélyesen megpecsételte volna azt. Az erről hírt adó dokumentum szövege a bennünket érdeklő helyen töredékes, így elképzelhető, hogy az oklevélben valójában IV. László tervezett, ám vélhetően soha el nem készült aranybullájáról van szó; mivel azonban az uralkodó egy hónappal később ténylegesen lecserélte kettőspecsétjét, így igaza lehet Borsa Ivánnak, aki szerint ezen a helyen a sigillum duplexet kell értenünk a bulla kifejezés alatt,122 amely középkori latinságunkban nemcsak fém-, hanem viaszpecsétet is jelölhetett.123 Az érvelést némileg gyengíti, hogy a régi kettőspecsét még több mint egy hónappal Húsvét után, május 15-én is az uralkodó keze ügyében volt; ha azonban a pecsétváltás folyamata a váradi adomány idején már valóban megkezdődött, akkor a kormány váltás időpontja 1276. március 25. és április 5. közé lenne szűkíthető. 120 Kádár T.: IV. László király itineráriuma i. m. 18. 121 1276: CD V/2. 332-333. 122 Reg. Arp. II/2-3. 2700. sz. 123 A magyarországi középkori latinság szótára. I-VL, I. Pótkötet. Szerk. Boronkai Iván - Szovák Kornél. Bp. 1987-2017. 361. 124 A hadjáratról és forrásairól Id. Szabó K: Kun László i. m. 35-37. 125 Reg. Arp. II/2-3. 157. 126 Erre az uralkodó tartózkodási helyeiből következtethetünk Id. Kádár T.: IV. László király itineráriuma i. m. 17-18. 127 Uo. 18. 128 1277: CD V/2. 249. (Datálásához Id. Reg. Arp. II/2-3. 2785. sz.) 129 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 322, 550. 130 A károkról szóló tudósításokra Id. Szabó K: Kun László i. m. 36-37. A dúlásról részletesen Id. Gutheil Jenö: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1977. 224-243. 131 1276: Kis Péter: Kiadatlan oklevelek az Erdődy család Bécsben őrzött levéltárából (1251-1297). Levéltári Közlemények 75. (2 0 04) 74-75. 132 Takács Imre: A magyarországi káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Bp. 1992. 97-98. 133 1276: HU-MNL-OL-DF 200689. (HO V. 53-54.) 134 (1281): ÁÚO IX. 299. 135 Archontológia 1000-1301,21-22. 136 Gutheil Jenő: Veszprém város okmánytára. Oklevelek a veszprémi érseki és káptalani levéltárból (1002-1526). Kiadásra előkésztette Kredics László. Szerk. Hermann István. Veszprém 2007. (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 18.) (a továbbiakban: Veszprém okmt.) 71. 137 Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 20022. 400. A pecsétújítás tényén kívül létezik egy másik körülmény is, amelynek nyomán indokoltan keltezhetjük a kormányváltást március és április fordulójára. Az említett körülmény nem más, mint az 1275-1276 telén lezajlott dunántúli hadjárat záróakkordjának tekintett botrányos veszprémi dúlás, amelynek fő felelőse Csák nembeli Péter nádor volt. Az 1275 decemberében kezdődő katonai vállalkozás, amelyben a kamaszodó László király személyesen is részt vett, minden valószínűség szerint Péter nádor vezetésével indult meg a Kőszegiek nyugat-magyarországi territóriuma ellen.124 1276. január 20. előtt Zalaszegnél ismeretlen kimenetelű csatára került sor a hűtlenek és a király serege között,125 ám az ütközet nem vetett véget a hadjáratnak: a Kőszegiek elleni hadjárat január végén és február elején Somogybán folytatódott.126 Hogy a következő bő hónapban mi történt, arról csak sejtéseink lehetnek. IV. László március 21-én a Csákok nemzetségi monostoránál, Vérteske - resztúrnál tartózkodott, öt nappal később pedig már Budán találjuk.127 Nem tudjuk, hogy az uralkodó miért a Csákok ősi fészkén, a Vértes-hegységen átkelve közelítette meg székvárosát: meglehet, hogy Gutkeled nembeli Joachim és Geregye nembeli Pál fiai ekkor intéztek támadást a Csákok Somogy és Fejér megyei birtokai ellen,128 s a nádor vezette királyi sereg itt, a Vértes környékén is összecsapott a lázadókkal.129 Minden bizonnyal ezekben a napokban került sor Veszprém barbár kifosztására is. A pusztítás a források tanúsága szerint nem ismert mértéket:130 lehetséges, hogy Péter nádor a rivális párthoz tartozó Kőszegi Péter veszprémi püspök székvárosának kirablásával vett elégtételt a dunántúli hadjárat sikertelenségéért. Utoljára március 16-án hallunk a veszprémi hiteleshely működéséről, amikor a káptalani személyzetnek még alkalma nyílt az intézmény régi pecsétjét egy hiteleshelyi kiadványra függeszteni.131 A támadás során a mandorlaformájú pecsét elkallódott,132 míg az új, köralakú sigillum 1276. június 29-én tűnik fel először;133 a veszprémi egyház pusztulása tehát kétségtelenül március 16. és június 29. között történt. Az is bizonyos, hogy Péter nádor bosszúja még a Csák-párti kormányzat idején érte el Kőszegi Péter püspök székvárosát. Egy 1281. május 3-án kelt oklevelében a király Péter nádort tette felelőssé a pusztításért (in vastu et spolio Petri palatini), 134 ami azonban még nem feltétlenül jelentené azt, hogy a támadás idején valóban Csák nembeli Péter töltötte be a nádori méltóságot: ő ugyanis a káptalan kifosztása után még háromszor viselte a címet - legutóbb az idézett oklevélszöveg lejegyzése előtt két héttel, 1281. április 15-én.135 Néhány hónappal a káptalan pusztulása után azonban Erzsébet özvegy királyné egyik oklevelében azt olvassuk, hogy a dúlás idején Csák nembeli Domokos volt IV. László anyjának tárnokmestere,136 és mivel Domokos leváltását aligha magyarázhatjuk mással, mint a Csák-párt bukásával, így kétségtelennek tűnik, hogy a Veszprém elleni támadásra még a Csák nembeli Péter vezette kormányzat idején került sor. A fentiekből következik, hogy ha a legkésőbb május 17-én bekövetkezett, feltehetően azonban már április 5. előtt elhatározott pecsétújítás valóban kormányzati változás következménye - amint az igen valószínűnek tűnik - akkor a veszprémi egyház pusztulására a dúlás előtti utolsó ismert káptalani kiadvány kelte (március 16.) és április 5. között, vélhetően a dunántúli hadjárat végén került sor. Teljes mértékben indokoltnak tekinthető tehát az a vélemény, amely szerint a Csák-párt bukását a Veszprém elleni támadást követő felháborodás készítette elő.137 A fenti datálással összhangban áll egy másik királyi oklevél is, amely beszámol a veszprémi káptalan végzetéről. Az említett dokumentum azonban vélhetően hamis, és a gyanút éppen a róla függő pecsét alapozza meg. IV. László 1277- ben kelt diplomájáról van szó, amelyben az uralkodó a veszprémi egyházat ért károk ellentételezéseképpen a káptalannak adományozta a Maros folyón Szalánkeménbe szállított só
