LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
13 jövedelmét.138 A dokumentum átírása már Fejér György számára is nehézséget okozott, és a kiadás óta eltelt 150 évben a tinta szinte olvashatatlanná halványodott a hártyán. Az oklevélben azt olvassuk, hogy az 1277. évi generalis congrega tion Pál prépost egy inventáriumot mutatott be az uralkodónak, amely IV. László régi kettőspecsétjével (antiquo sigillo autentico nostro) volt megerősítve.139 A jegyzék tanulmányozása után a királyi tanács megállapította, hogy a veszprémi egyházat több mint 50 ezer márka kár érte. A szöveg töredékessége miatt sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy a király által hitelesített inventárium vajon a dúlás előtti állapotot rögzítette vagy a károk jegyzékét tartalmazta-e; ám mivel már 1276 végén arról értesülünk, hogy a kanonokok részletes, ugyancsak 50 ezer márkára rúgó veszteséget regisztráló kár jegyzéket mutattak be IV. László királynak,140 így minden bizonnyal az utóbbiról van szó. Ha pedig valóban így volt, akkor a veszprémi dúlásnak az inventáriumot megerősítő első kettőspecsét május 16/17-ei leváltása előtt kellett lezajlania. A dokumentum egyébként azt sem hallgatja el, hogy a kanonoki zsolozsmát (laus divina) ekkor már több mint egy esztendeje (ab anni citra sue viduitatis et meroris spatio) felfüggesztették a veszprémi káptalanban, amelyre a tatárjárás óta nem volt példa.141 Mindez ugyancsak arra utal, hogy a kanonokokat valamikor 1276 júniusa előtt érte el a végzet, hiszen az oklevelet a jelek szerint 1277 első felében, a május végén tartott congregatio idején (vagy röviddel azután) állították ki. 138 CD IX/7. 692-696. 139 Uo. 694. Az adománylevelet legutóbb kiadó Gutheil Jenő olvasta szerint az antiquus jelző itt nem a pecsétre, hanem az inventáriumra vonatkozik (inventárium antiquum sigillo autentico [—] fidedigno iugiter communitum). Veszprém okmt. 77. Csakhogy az oklevél eredeti példányában a kérdéses helyen inkább antiquo és nem antiquum áll. +1277: HU-MNLOL-DF 283212. 140 Veszprém okmt. 67. 141 CD IX/7. 695; Veszprém okmt. 77. 142 Gutheil Jenő oklevélkiadásának apparátusában azt olvassuk, hogy a diplomán függő pecsét elveszett (Veszprém okmt. 78.), a DL-DF adatbázisban látható régi fekete-fehér és modern színes felvételeken azonban a pecsét jól látható. HU-MNL-OL-DF 283212. 143 Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szőcs Tibor. Bp. 2012. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 51.) (a továbbiakban: Reg. Pal.) 163. 144 Archontológia 1000-1301, 176, 194. 145 Uo., 194., 1276: HO VI. 215-217. 146 Archontológia 1000-1301, 22. 147 Uo., 195, 199. 148 Uo., 176. 149 Uo., 313., Engel P.: Középkori magyar genealógia i. m. Hontpázmány nem 7. Szegi-ág 1. tábla. Csák nembeli Péter utóda bizonyosan Héder nembeli Kőszegi János lett (1281: ÁÚOIX. 297.), ám azok a datálatlan kiadványai, amelyeket erre az évre szoktak helyezni, vélhetően János későbbi nádorságai idején keletkeztek. Reg. Pal. 228. sz., 324. sz és 325. sz. között. Oklevelünknek azonban van egy komoly szépséghibája: zsinórján nem az 1277-ben használatos második, hanem az 1276 májusában már elhagyott első kettőspecsét függ.142 A dokumentum jelen formájában tehát bizonyosan nem hiteles, a narratióban olvasható történeti körülmények azonban - ahol ellenőrizhetőek - azt az érzetet keltik, hogy az ott feltűnő egyéb információk is megfelelnek a valóságnak. A Csák-párt bukásának időpontjára tett fenti javaslat elfogadását egy eddig még nem említett körülmény nehezíti meg, e nehézség azonban, mint látni fogjuk, csak látszólagos. Létezik egy levél - az Árpád-korban oly ritka missilisek egyike - amely alapján könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy Csák nembeli Péter 1275-1276. évi nádorsága idején - Kán nembeli László eltűnése és a nyugat-dunántúli megyék ispánjainak cseréjét követően - egy harmadik személyi változásra is sor került az ország kormányzatában. A levél keltezetlen, az azonban tudható, hogy a levél szerzője, Péter nádor, soproni ispánsága mellett most Somogy és Nyitra megye ispánjának is címzi magát.143 Mivel Csák nembeli Péter ismereteink szerint csak 1275-1276-ban viselte a soproni ispánságot nádorként, ezért kézenfekvő volt az említett levelet ugyancsak erre az időszakra keltezni, s következésképp arra a konklúzióra jutni, hogy a nádor 1276 folyamán magához vonta a nyitrai és a somogyi ispánságokat.144 Mivel 1275. december 4. és 1276. március 25. között bizonyosan Mojs fia Mojs országbíró viselte Somogy ispáni tisztét,145 így Csák nembeli Péter csak az utóbbi dátumot követően kerülhetett a megye élére. A kormányváltásra rendelkezésre álló időintervallum azonban - amennyiben nem május 15-ét, hanem a valószínűbbnek tűnő április 5-ét tekintjük a felső időhatárnak - olyan rövid, hogy abba aligha férhetett bele még egy jelentős kormányzati változás. A missilis azonban nem csak az 1276. év folyamán keletkezhetett, s így aztán az sem bizonyos, hogy Péter nádor 1276 tavaszán valóban megfosztotta Mojs országbírót a somogyi, Rosd nembeli Mihályt pedig a nyitrai ispánságtóL Pétert ugyanis 1281 első felében (április 15-én) ismét nádorként említi egy oklevél,146 miközben arról mit sem tudunk, hogy 1280. szeptember 21. és 1282. augusztus 25. között kik álltak Somogy és Sopron megyék élén.147 Valószínűnek tartható, hogy két közvetlen elődjéhez, Csák nembeli Mátéhoz és Aba nembeli Fintához hasonlóan a negyedik nádorságát töltő Péter is igényt tartott az említett megyékre. Ami Nyitrát illeti, 1281. április 21-én Ivánka töltötte be az ispáni tisztet,148 aki - ha valóban Hontpázmány nembeli Joachim fia Ivánkáról van szó - felesége révén közel állt a Csák famíliához. Mivel Csák nembeli Péter valamikor 1281 elején foglalta el újra a nádorságot, így Péternek április 21. után lett volna alkalma Ivánkát felváltani Nyitra megye élén; mint ahogy az is elképzelhető, hogy előbb Csák nembeli Péter viselte a nyitrai ispánságot, s a nádor csak ezután delegálta a tisztséget Ivánkának.149 A fentiekben láthattuk, hogy az 1276. április 5. körül meghozott, de csak május közepén valóra váltott döntés IV. (Kun) László első pecsétjének megújításáról jó okkal hozható összefüggésbe a Gutkeled-Kőszegi párt ismételt hatalomra jutásával. A Csákok bukásához tehát minden bizonnyal ténylegesen és közvetlenül hozzájárult a veszprémi egyház elpusztítása, amelyért a közvetlen utókor Csák nembeli Péter nádort tette felelőssé. A második kettőspecsét sokáig szolgálta az uralkodót - a sigillumon megjelenő mellékjelek azonban érzékletesen tanúskodnak amellett, hogy a válságos esztendők még nem értek véget.
