LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Szabó Dorottya: „Modernkori párhuzamos életrajzok” Az emigráns lét kettőssége Lendvay-Zwickl Jenő irathagyatéka tükrében
Szabó Dorottya „Modernkori párhuzamos életrajzok” Az emigráns lét kettőssége Lendvay-Zwickl Jenő irathagyatéka tükrében 1. Bevezetés A Torontói Magyar Ház irategyüttese személyi és családi, valamint egyesületi hagyatékokból álló, magyar vonatkozású iratanyagok laza szövete. Megőrzésének, kutathatóságának, kanadai fenntarthatóságának helyzete a 2010-es évek elejétől igen bizonytalanná vált, ezért hazahozataluk megszervezésére a(z akkori) Magyar Országos Levéltár 2012-től több kísérletet is tett. Az erőfeszítéseket végül 2016-ban koronázta siker, így a korábban már-már elveszettnek hitt iratanyag a Mikes Kelemen Program jóvoltából Budapestre érkezett. A korábban kallódó iratok a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában méltó helyükre kerültek, a teljes iratállomány feldolgozása azonban nagy szakmai kihívás volt. A Torontói Magyar Ház anyagában számos olyan, emigrációtörténeti szempontból is figyelemre méltó hagyaték bukkant fel, melyről érdemes (volt) hírt adni. Az ArchivNet tematikus emigrációs duplaszáma erre egyszer már virtuális teret adott, igaz, a levéltáros szakmai munka és a történészi háttérkutatás helyett inkább a források bemutatására összpontosítva. A 2017 nyarán megjelenő elektronikus kiadványban Kurecskó Mihály a torontói anyagból dr. Kovrig Béla szociológus, egyetemi tanár, politikus beszervezésének történetét vázolta.1 Bakó Zsigmonddal és Sárhegyi Tamás Feliciánnal közösen megírt tanulmányunkban pedig arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk Lendvay-Zwickl Jenő kanadai emigráns személyi hagyatékát.2 Olyan, a huszadik század történelmében tevékenyen részt vevő kivándorlók iratanyagát választottuk, akiknek életútja számos tanulsággal szolgált, hagyatékuk elhelyezése pedig összetett levéltárosi munkát kívánt. Bemutatására az ArchivNet hasábjain csak forrásközpontban volt lehetőségünk, most azonban a történeti háttér felvázolása 1 Kurecskó Mihály: Dekonspiráció az „egyházi reakcióban” - egy beszervezés története Kovrig Béla, az áldozat szemszögéből. ArchivNet, 17 (2017) 3. http://www.archivnet.hu/dekonspiracio-az-egyhazi-reakcioban-egybeszervezes-tortenete-kovrig-bela-az-aldozat-szemszogebol 2 Bakó Zsigmond-M-Szabó Dorottya-Sárhegyi Tamás Felicián: Emberi sorsok a kanadai magyar emigrációban: Lendvay-Zwickl Jenő életútja. ArchivNet, 17 (2017) 3. http://www.archivnet.hu/emberi-sorsok-a-kanadaimagyar-emigracioban-lendvay-zwickl-jeno-eletutja 3 Lásd még Bakó Zsigmond és Sárhegyi Tamás Felicián jelen füzetben közölt dolgozatait is. mellett kitérhetünk a hagyaték feltárása és a rendezés munkafázisaival kapcsolatos tapasztalatokra is.3 2. A hungarika iratfeltárások módjai és tapasztalatai A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - korábban: Magyar Országos Levéltár - az 1995. évi LXVI. törvény előírásai szerint törekszik arra, hogy külföldön található, de magyar vonatkozású irathagyatékokat hazahoz(ass)a, amennyiben ez a tevékenység a hagyaték tulajdonosának szándékával találkozik. Teszi mindezt az említett levéltári törvény felhatalmazásával, mely a levéltár feladatául szabja, hogy feltárja, nyilvántartsa és koncepciózusán gyűjtse az ún. hungarika iratanyagot. E gyűjtőmunka előfeltétele a külföldön végzett feltárás, mely az Országos Levéltárban több szálon is fut. Leggyakoribb eset, hogy kivándorolt magyar családok és közösségek tagjai önként keresik meg a levéltárat azzal a szándékkal, hogy a kezelésükben lévő magyar nyelvű hagyatékokat, egyesületi anyagokat közgyűjteményi őrizetbe adják. Az iratok értelmezésének, kezelésének, felelős átörökítésének lehetősége ugyanis folyamatosan szűkül a választott második hazában: az emigrációba születő, kétnyelvű, vagy a magyar nyelvet már teljesen elhagyó generáció sokszor nem tudja a birtokában lévő iratanyag valós értékét felmérni. (Ez a körülmény a feltárást és az adatgyűjtést is nehezíti.) Az eltűnőben lévő emigránsnemzedék utódai emellett gyakran már nem is kívánják vállalni, hogy a rájuk maradó magyar nyelvű iratok továbbélését elősegítsék, kezelését és őrzését megoldják. Az ilyen családok, magánszemélyek által kezdeményezett önkéntes megkeresések esetén a levéltár általában csak úgy tudja megoldani az iratanyagok átvételét, ha az ajándékozó fél a szállítást magára vállalja. A szállítás privát megszervezésére azonban nincs mindig mód. Különösen igaz ez akkor, ha az iratanyag a tengerentúlról érkezik. Ilyenkor tehát célzott, pályázati támogatásból finanszírozott utat kell szerveznie a levéltárnak.
