LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Sárhegyi Tamás Felicián: 1956 emlékezete Kanadában. A forradalommal összefüggő iratanyag a Torontói Magyar Ház archívumában
89 formájában és egyszerűségében fejezi ki, hogy a Kanadába érkező magyarság milyen sziklaszilárd részét képezi a társadalomnak, a magyar címert alulról ölelő juharfavirágzat szintén ezt szimbolizálja. A vörös gránit színével utal a forradalmi idők hevére, valamint a magyar és kanadai nemzeti színek párhuzamára. A gyűjteményben találhatók az emlékmű felállításának körülményeire, főleg a kanadai magyar közösségeknek szóló adományozásra felszólító levelek és röpiratok, amelyek alapján következtetni lehet az emlékműállítás folyamatára.32 32 Uo. 33 MNL OL - P 2343 -1. - 6. Kárpáti Klári hagyatéka. 34 MNL OL - P 2343 - 1. - 17. Seres József irathagyatéka, MNL OL - P 2343 -1. - 19. 35 A diaszpórában kiadott folyóiratban vagy egyéb kötetben való megjelenésről nem áll rendelkezésre információ. 36 MNL OL-P 2343 -1. - 19. Ahogyan számos egyetemista diák és egyéb értelmiségi hagyta el Magyarországot és került a tengerentúlra, úgy több tehetséges képzőművész, irodalmár érkezett Kanadába és alkotott ott. Ide sorolható például Kárpáti Klári, akinek az alkotásairól készült másolatok és fényképek értékes részét képezik a Torontói Magyar Ház fonójának.33 Természetesen rajta kívül számos más alkotó hagyatéka is Magyarországra érkezett, akiknek egyes munkái összefüggésben vannak az 1956-os forradalommal, vagy reflektálnak rá.34 Ilyen például a tanulmány elején már idézett Legyünk, magyarok című Szóhner Gábor vers, amely a diaszpórában élő közösségek nemzeti összetartozására és a magyarságtudat fontosságára hívja fel a figyelmet.35 Ugyancsak a Szóhner Gábor által írt és Vancouverben megjelent Immigrant című regénye, amely az emigrációs lét és identitás kérdéskörét taglalja.36 Ennél jóval egyértelműbb Seres József Ezerkilencszázötvenhat című drámája, amely kéziratról készített másolatként képezi részét az iratanyagnak. A dráma 1998-ban jelent meg Torontóban, Magyarországon kevéssé ismert. Ennek egyik lehetséges oka, hogy maga a mű is inkább a kanadai diaszpóra tagjainak szól, hiszen a bonyodalom feloldása, vagy egyes karakterek végső sorsa is Kanadához kapcsolódik. A szöveg szimbolikája és forradalmi toposzai kapcsolódnak a fentebb említett kanonikus jellemzőkhöz. Fontos szerepet tölt be benne Nagy Imre alakja, továbbá megjeleníti a rehabilitáció utáni Kádár-korszak csendes értelmiségi asztaltársaságainak vélt párbeszédeit a forradalmi múltról, tabusításról és az emigrációba vonult rokonokról és barátokról, akiknek a nyugati társadalom által biztosított kényelem, jólét és biztonság mellett a hazától való kényszerű elszakadás jutott osztályrészül, szemben az otthon maradókkal.37 A Torontói Magyar Ház archívumának forradalommal kapcsolatos dokumentumai nem tükrözhetik teljes egészében a Kanadában élő magyar diaszpóra 1956-os forradalomról alkotott percepcióit és annak identifikáló jellegét, azonban számos olyan jellegzetességre szolgál adattal, amely a vonatkozó történeti és szociológiai szakirodalomban csak kevéssé van jelen. Nemcsak a megfigyelt megemlékezésekben beálló változások és a diskurzus alakulása a fontos ebben az esetben, hanem a jövő kutatásainak szempontjából az évtizedek során átalakuló iratanyag minőségi és mennyiségi összetétele. Míg az 1960-as évekből, többek között, főleg meghívók, körlevelek és újságkivágatok kerültek megőrzésre, addig a későbbi évtizedekben már különálló irodalmi és közéleti szövegek, teljes - a különböző megemlékezési időszakokból származó - konferenciaprogramok, ünnepségek komplett programtervei. A különböző megemlékezések elemzése rámutat az idővel formálódó, kevert kanadai-magyar identitás szimbolikus sarokköveire, a folyamatosan alakuló „ötvenhatos” kanadai-magyar identitásra. Persze nem szabad az iratanyag összetételének vizsgálatakor elfelejteni, hogy ezek a vegyes minőségű és funkciójú dokumentumok nem egy hivatalos iratkeletkeztetési eljárás részének maradványai, hanem egy kisebbségi kulturális intézmény szubjektív szempontok szerint létrehozott és összegyűjtött archívuma. Felépítése inkább tükrözi az iratanyagot rendező személy egyéni célját és elképzeléseit. A kanadai magyar múltról folyó diskurzus egy narratívájának, egyben egy emlékezeti konstrukciónak tekinthető a Torontói Magyar Ház fondja, amely még így is páratlan forrásértékkel bír a kurrens és jövőbeni magyar diaszpórakutatások szempontj ából. 37 MNLOL-P2343 - 1. - 17.
