LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Kurecskó Mihály: Kovrig Béla élete személyes iratai tükrében

82 1. kép - Kovrig Béla fényképe (MNL OL P 2343 -1. - 9. - 4. - No. 1.) Gabriellának 1962. december 28-án írt levelében így emléke­zik meg róla: „A munka, melyet a magyarságért és a magyar kereszténységért végzett, nevét elválaszthatatlanul összekap­csolta a két háború közti Magyarország legjobb szociálpoli­tikai kezdeményezéseivel, melyek széles rétegeknek áldást jelentettek, és a modern magyar katholikus szociális moz­galmakkal. Nem egyedül lépett át a sötét kapun: sok jótette kísérte.”73 Az alábbiakban közlöm Roósz Andor nyilatkozatát Kovrig Béla háború előtti tevékenységéről. A szöveget a mai helyesírás szerint közlöm, az elütéseket és a személyneveket javítottam, stilisztikai változtatást azonban nem végeztem. 73 MNL OL - P 2343 -1. - 9. - 2. - No. 14. NYILATKOZAT Alulírott dr. Roósz Andor a MABI betegsegélyezési főosztályának jelenlegi igazolt vezetője az alábbiakban nyilatkozom arról a mun­káról, melyet a Miniszterelnökségen dr. Kovrig Béla egyetemi tanár vezetése alatt végeztem. 1938-ban a hazai nyilas és Volksbund-propaganda oly nagy méreteket öltött, hogy az akkori belügyminiszter kénytelen volt odahatni, hogy az országrontó és mételyező nácibarát propagan­dát megfelelő kormányzati szerv létesítésével a legsikeresebben ellensúlyozza. Minthogy e szerv nem működhetett egyetlen szak­tárca kialakult hatáskörében, Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter, Teleki Pál akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterrel együtt kieszközölte, hogy e szerv az egyes szaktárcáktól függet­lenül a Miniszterelnökségen létesüljön. De hogy ennek ellenére az új szerv teljesen Keresztes-Fischer belügyminiszter szándékai szerint fejtse ki nyilasellenes, náciellenes működését, Keresztes- Fischer keresztülvitte azt az akaratát is, hogy az új szerv vezetője az ő bizalmi embere, egy alája tartozó köztisztviselő legyen, és ilyen legyen az ügy előadója is. így kapott miniszterelnökségi osztályve­zetői megbízást dr. Kovrig Béla a belügyminiszter hatáskörébe tar­tozott OTI igazgatója, úgyszintén e nyilatkozat írója, mint korábbi MABI tisztviselő. Kovrig igazgató e feladatra még Molnár Sándort, a németellenes érzelmeiről ismert francia szakos középiskolai tanárt szerződtette. A komoly feladatra azonban a miniszterelnök nevet­ségesen csekély összeget, a személyi és dologi kiadásokra együt­tesen havi 10 000 P-t bocsátott osztályunk rendelkezésére és nem egyszer tapasztaltuk a miniszterelnök bizalmatlanságát irányunk­ban, és érezhettük, hogy nem segíti elő feladatunk teljesítését, miért is osztályvezetőnk a belügyminisztertől már működésünk elején kérte az OTI-hoz való visszarendelését, amihez azonban Keresz­tes-Fischer Ferenc miniszter nem járult hozzá. Gyökeresen meg­változott a helyzet 1939. februárban, amikor Teleki Pál miniszter­elnök osztály vezetőnk javaslatait magáévá téve őt felhatalmazta, hogy legmegbízhatóbb embereivel egy olyan földalatti propagan­dahálózatot szervezzen, mellyel mindinkább előretörő szélsőséges mozgalmakat és agitációt eredményesen lehet ellensúlyozni, tönkre- és nevetségessé tenni. Alulírott dr. Roósz Andor és Molnár Sándor tanár kapták a megbízást, hogy Kovrig Béla irányítása alatt gyakor­latilag végrehajtsák a miniszterelnök terveit. Nevezettek ügyosztá­lyuk vezetőinek direktívái szerint a legaprólékosabb körültekintéssel fogtak hozzá a részletek kidolgozásához, majd annak végrehajtá­sához. Országos érdek fűződött ugyanis ahhoz, hogy ez az akció a legnagyobb titokban maradjon, mert esetleges árulás, ügyetlen­ség, az eredményekkel való dicsekvés, vagy könnyelmű ügykeze­lés folytán nemcsak mindhármunk személyi biztonsága lett volna súlyosan veszélyeztetve, hanem Teleki Pál személye is meghurcol­tatásnak lett volna kitéve az akkori német birodalmi kormány és a képviselőház igen tekintélyes számú jobboldala részéről. A fenye­gető nemzetközi botrányt csak az előzhette meg, ha az akció nap­világra jutása esetében a nyilvánosság előtt azt valljuk, hogy vissza­éltünk a Teleki-kormány bizalmával és németellenes propagandát fejtettünk ki Teleki háta mögött akkor, amikor a hivatalos magyar kormánypolitika tengelybarátságot hangoztatott. Ilyen körülmé­nyek között a legnagyobb titoktartást kellett nagy körültekintéssel megvalósítani, ami azért is nehéz volt, mert több tisztviselőtársunk kíváncsiskodott tevékenységünk felől. A kapott feladat végrehajtásához gyorsaságra és korszerű tech­nikai lehetőségek biztosítására volt szükség. Ezért Molnárral együtt e nyilatkozat írója egész rövid idő alatt letette a gépjárművezetői vizsgát, majd Molnár, Bodnár Ödön álnéven, lakást bérelt a IV. Szerb u. 17/a. sz. alatt, részben mert hivatali helyiségünkben nem lehetett volna a munkát titkokban tartani, részben, hogy ha a Gestapo buda­pesti ügynökei révén a németek, vagy a nyilasok nyomára jutnának

Next

/
Thumbnails
Contents