Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Oktatás, művelődés, sport - A művelődésügyi intézmények iratkezelésének szabályozásáról. Melléklet: minta iratkezelési szabályzatok és irattári tervek. • 1971.11.01 [162/1971. (M. K. 21.) MM sz. utasítás = Művelődésügyi Közlöny 1971/21.]

az iktatókönyvbe a sorszámot, az iktatás idejét, a bekül­dő nevét, esetleg számat, az ügy tárgyát, mellékletei szá­mát. Ezeken túlmenően az iktacókcnyvnek megfelelő lo­vatokat kell tartalmaznia' az ügyintéző nevének, az elin­tézés módjának és az irattári tételszámnak a feljegyzé­sére. A tételszamot az iraton az ügyiratkezelő tünteti fel. 24. Az ügyiratok iktatására az év elején újonnan nyi­tott, bekötött, oldalszámozott és hitelesített, a szervezed egység részere kijelöli számkereteknek megfelelő terje­oelmu iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvban felhasznált lapokat összeragasztani, az iktatóbélyegző le­nyomatán vagy az iktatókönyvben feljegyzett allatokat — a ceruzával bejegyzett határidő kivételével — kiradirozni. kivakarni, leragasztani, tussal, tintával vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha az ik­tatóbélyegző lenyomatán a számnak, az iklutókönyvbe.i rz iktatás keltének, vagy az ügy tárgyának helvesbitése szükséges, a tevés szöveget, számot egy vonallal úgy kell áthúzni, bog.'.' az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell. 25. Téves iktatás esetén az iktatókönyvi bejegyzést tin­tával történő áthúzással kell érvényteleníteni, de oly mó­don, hogy. bár az érvénytelenítés ténye kétségtelen le­gyen, a bejegyzés továbbra is olvasható maradjon. Ugyan­akkor a ..kezelési feljegyzések" rovatban meg kel! jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratanyagát mely számra iktatták át. illetőleg melyik szervezeti egységnek ad­tak át. 26. A szervezeti egység iktatókönyvének szabályszerű vezetését a vezető vagy megbízottja negyedévenként kö­teles ellenőrizni és ennek megtörténtét a lap szélén kéz­jeggyel igazolni. Az év utolsó munkanapján az iktató­könyvet az iktatásra felhasznált utolsó sorszámot köve­tően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltünfelé­scvel. keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyo­matával le kell zárni. 27. Az év kezdetén érkező első irat sorszámát a szám­keret legkisebb számával kell kezdeni, es az iktatást az év végéig megszakítatlan sorrendben kell folytatni. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet sza­lad beiktatni, a sorszám egvmást követő alszámaira csak egymással szervesen összefüggő iratok jegyezhetők be. 28. Alszámos iktatási rendszerben az irat iktatása elölt meg kell állapítani, hogy van-e az ügynek a folyó évben előzőleg beérkezett irata. Az ugyanabban az ügyben ér­kező vagy keletkező újabb iratot ugyanannak az iktató­számnak (sorszámnak) egymást követő alszámai alatt kell iktatni. Ha az ügyben ugyanabban az évben négynél több irat keletkezik, a további iratokat új iktatószám (főszám, sorszám) alatt kell iktatni. Ilyen esetben az iktatókön yv­ben az ügy nyilvántartására szolgáló első sorszámnál és a további sorszámnál is a megfelelő számok kölcsönös bejegyzésével jelölni kell az összetartozást. 29. Az ügyben keletkezett első irat iktatókönyvi sor­száma az egész ügy nyilvántartási szama, alapszáma, füg­getlenül attól, hogy az ügy iratainak iktatására hány sor­szám felhasználása váll szükségessé. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az éi esztendőben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását. Az ügy alapszáma — tehát ahol az ügyre vonatkozó valamennyi iratot cl kell helyezni — mindig a tárgyévben keletkezett első irat sorszáma. Az egyazon ügyre vonatkozó iratok összetartozását Ilyen esetben is je­lölni kell. 30. Ha az ügyben a szervezeti egységnél iktattak már Iratot, azt csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz. A csa­tolás tényét az iratokon fel kell jegye/ni. az iratokat ösz­sze kell szerelni és az alapszámon kezelni. Az iratszere­lest úgy kell elvégezni, hogy egy-egy üggyel kapcsolatos valamennyi irat időrendben következzék egymás Után az egyes iratok pedig könvvszerüen lapozhatok, könnyen ol­vashatók legyenek. Célszerű az iratokat borítólapban el­helyezni és kezelni. Ha az előirat még nincs az irattárban, vagy határidős nyilvántartásban, vagy pedig azt bármely okból nem le­het az újabban beérkezett irattal összeszerelni, az ujabb ügyiratra fel kel! jegyezni, hogy az előirat hol található és mióta van a jelzett helyen. Sl. Az intézkedésre és felhívásra több szervtől érke­zett válaszokat vagy jelentéseket nem szabad külön-kü­lön iktatni, hanem beérkezésüket gyűjtőíven kell feljp. győzni. Az iktatókönyvbe be kell jegyezni, hogy az iratok nyilvántartása gyűjtőíven történik. Az így kezelt jelenté­seken az iktatószámot törni kell a gyüjtőív íolyószámá­vr.l. A beérkezett jelentéseket a gyűjtőivvel együtt az ügy­intézőhöz kell eljuttatni. A gyűjtőívre előre fel kell jegyezni az intézkedés szá­mát, tárgyát, valamint azoknak a szerveknek a nevét, ame­lyek iől jelentésnek kell érkezni, majd a beérkezés tényét a megfelelő rovatban a napi kelet bejegyzésével kell rög­zíteni. A gyűjtöív az iratok mellett marad és így kerül irattarba. 32. Az iktatott ügyiratokat az év kezdetén újonnan nyi­tott, bekötött, betűsoros név- és tárgymutató könyvben kell mulatózni. Ha az irat több személlyel kapcsolatos, a névmutató megfelelő betűielénél valamennyi személyt mulatozni kell. Mutatózni az. iktatás napján, de legkésőbb az iktatást követő munkanapon kell. III. AZ ÜGYIRATOK INTÉZÉSE 33. A nyilvántartásba vett. előirat okkal felszerelt ira­tokat eüníézés céljából a kijelölt előadónak kell átadni. Az átadás előadókönyvvel, aláírás ellenében történik. 34. Elintézés előtt az ügyintézők kötelesek a szükséges közbenső intézkedéseket (véleménykérés, a tényállás tisz­tázása stb.) megtenni Amennviben erre lehetőság van. a közbeeső intézkedés távbeszélő útján is történhet. A távbeszélőn adott vagy kapott intézkedés lényegét, az érintett ügyintézők nevét, munkahelyét és a beszélgetés időpontját az iratra fel kell jegyezni. Ha az ügy elintézése eltér a szabványostól, az elinté­zési tervezet indokolásáról, tájékoztató feljegyzést kell ké­szíteni, összefoglalva abban az esetleges szóbeli tárgya­lások eredményét is. 35. Az ügv elintézése történhet az eredeti irat továb­bításával (illetékes intézkedés végett), tisztázatra kerülő elintézési tervezet útján, valamint intézkedés nélküli irattárba helyezéssel. 36. Elintézési tervezet készíthető: •— az. iktatott iraton; — előadói íven: — sokszorosított nyomtatványon (előnyomott formá­ban) : — tisztázati és az egyidejűleg készülő másolati példá­nyokon (gépelt indigós másolattal). 37. Az elintézési tervezet elkészítésével egyidejűleg az ügyintéző a leíró és a kezelő részére utasítást ad — a példányszámra; — a címzettre (ha a kiadvány a címzett nevét nem tartalmazza): — az. egyes kiadványokkal elküldeni szándékozott mel­lékletekre: — a határidős nyilvántartásba helyezés és a határidő napjára: — az ügyirat, illetőleg a kiadvány elküldése vagy irat­tárba helyezése előtti láttamozá'ra: — a kiadvány postai továbbításának módjára (express. ajánlott, véiívvel): — a hivatalos közzétételre és annak módjára. 38. Az ügyintéző által aláirt elintézéstervezetet az ügy­kezelőnek kell átadni, aki az előadókönvvben az. átvételt aláírásával tartozik igazolni. Az ügykezelő naponként meghatározott időben tartozik az elintézett ügyiratokat az illetékes vezetőnek kiariványozás céljából bemutatni. 30. A kiadványozásra jogosult vezetőket és hatáskörü­ket az intézmény vezetője állapítja meg. A kiadványozás úgy történik, hogy a kiadványozó az intézkedéstervezetet, aláírásával és keltezéssel látja el

Next

/
Thumbnails
Contents