Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Oktatás, művelődés, sport - A művelődésügyi intézmények iratkezelésének szabályozásáról. Melléklet: minta iratkezelési szabályzatok és irattári tervek. • 1971.11.01 [162/1971. (M. K. 21.) MM sz. utasítás = Művelődésügyi Közlöny 1971/21.]

2. Nem terjed ki az utasítás az alsófokú és középfokú oktatási-nevelési intézményekre — ideértve a művészet­oktatási intézményeket is —. ezek iratkezelését az egyes intézmények részére kiadott rendtartások szabályozzak. 3. Az 1. pont hatálya alá tartozó intézmények kötelesek az utasítás mellekleteként közzétett iratkezelési mintasza­bályzat alapulvételével iratkezelési szabályzatot kész:'­ttni. A szabályzatot a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt álló intézmények a Művelődésügyi Mi­nisztérium Levéltári Igazgatóságához (Budapest I.. Un utca 54—56.), a tanácsi irányítás alatt álló intézmények pedig az illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bi­zottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigaz­gatási szervéhez jóváhagyás céljából 1971. évi november hó 30. napjáig 2 példányban kötelesek felterjeszteni. 4. A mintaszabályzat alapján készítendő iratkezelési szabályzatban szabályozni kell az intézmény iratkezelé­sének szervezetét, továbbá az iratok, a kép- és hangfel­vételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók — biztonságos megőrzésének móriját. — rendszerezését. — nyilvántartását. — segédletekkel ellátását. — irattározását. — selejtezését és — a levéltárnak történő átadását. .">. Iratnál: minősül: a) minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, terv­rajz és hangjegy, amely valamely szerv működésével, il­letőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen enyagon. alakban és bármely eszköz felhasználásával ke­letkezett, kivéve a megjelentetés szándékúval készült könyvjellegű kéziratokat; IJ) minden gépi adatfeldolgozás útján rögzített adat. fi Iratkezelésnek minősül az iratok átvétele, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, leírása, elküldése, csatolása, ha­taridőzése. irattározása és selejtezése. 7. Irattári anyagnak kel) tekinteni a szerv működése so­rán keletkezett, rendeltetésszerűen annak irattárába rar­tczó iratokat. Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, tu­dományos, politikai, jogi vagy egyéb szempontból jelen­tós, történeti értékű iratokat, valamint a jelentős történeti értékű bármely eljárassál készült, kép- és hangfelvétele­ket, is. .4: iratkezelés szerverele 0. A szerv iratkezelését a korszerű ügyvitel igényeinek megfelelően és a modern technika által nyújtott lehe­tőségek figyelembevételével úgy kell megszervezni, hogy az rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását, valamint tevékenységének hatékony ellenőrzései szolgálja. 1(1. Az iratkezelés szervezetének kialakításánál elsősor­ban a szerv nagyságát, iratforgalmát, a munkahelyek el­helyezését és az ügyek feletti áttekinthetőséget kell mér­legelni. 11. Nagyobb szerveknél célszerű, ha az iratkezelési teendőket — ügyrendileg elhatárolva — részben központi kezelő iroda, részben az egyes szervezeti egységek irat­kezelői (osztályirodák) látják el. 12. A szerv iratkezelésének, és irattárának irányításá­val és ellenőrzésével vezető állású személyt, az iratke­zelési és irattári feladatok ellátásával pedig középiskolai végzettségű, megfelelő gyakorlattal rendelkező személye­ket kell megbízni. Kívánatos, hogy az iratkezelés felügye­letére az igazgatási ügyeket összefogó szerv kapjon meg­bízást. Az irattári terv 13. A szerv működésével kapcsolatban keletkezett irat­anyag rendszerezése az iratkezelési szabályzat elkülöní­tett részét alkotó irattári terv alapján történik. Az irat­tári tervet az iratkezelésért felelős vezető állású személy készíti vagy készítteti el. 14. Az irattári tervben rendszerbe kell foglalni a szerv működésében kialakult ügyköröket és az iratokat az igy kialakított tételek szerint kell kezelni. Az ügykörök cso­portosítását a szervezeti felépítés figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy ez az ügyvitel gyakorlati érdekeit jól szolgálja, és az iratok selejtezését is megkönnyítse. Az egyes irattári tételeket — az ügyviteli igényeknek megfelelően — további csoportokra lehet bontani (pl. ha egy csoportban évente 200-nál több irat keletkezik). Az iratokat időrendben, topografikusan vagy a személynevek alfabetikus rendjében lehet tovább csoportosítani: végez­hető az iratok jellegéhez igazodó további tagolás is. 15. A kialakított irattári tételeket a rendszerben elfog­lal! helyüknek megfelelő számjelzéssel kell ellátni. Az irattári tételt (csoportot) úgy kell kialakítani és meghá­lál ózni, hogy az ahhoz tartozó iratok a kiselejtezés határ­ideje szempontjából azonos kategóriát alkossanak. A tételek gyarapítása iránt évközben esetlegesen felme­rülő igényekre tekintettel az irattári tervijen minden ügy­kör csoport végén szabad tételszámokat kell hagyni. 16. Az irattári tervben kell meghatározni, hogy mely tételek iratai nem selejtezhetők, illetve ügyviteli érdek­ből azokat meddig kell megőrizni, valamint a nem selejtez­hető (végleg megőrzendő) tételek levéltárba történő át­adásának idejét is. 17. Az irattári tervben a számvitel bizonylati rendjérs vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. 18. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratfélesége­ket, is. amelyek nem kerülnek az általános szabályok sze­rint iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek a szsrv irattárába, hanem attól elkülönítve kezelnek (pl. tllet­ményszámfejtéssel, gazdasági műveletek könyvelésével kapcsolatos kartonok stb.). Az irattári tervben az ilyán iratok őrzési helyét fel kell tüntetni. Ezekre az iratokra az irattári terv megfelelő tételszámát legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a szervnél végleges őrzési helyére kerül. 10. Az irattári terv egv példányát, illetve megfelelő ré­szét (fejezetét) az iktatókönyvbe be kell kötni. 20. A szerv ügykörében, vagy szervezetében bekövet­kező változás esetén, ennek megfelelően — az illetékes levéltár meghallgatásával — az irattári tervet is módo­sítani kell. 21. Az irattári tervet — az iratkezelési szabályzat része­ként, minden intézmény maga készíti el az alábbiak sze­rint: a) a felsőoktatási intézmények, a könyvtárak, levéltá­rak és múzeumok, művelődési otthon jellegű intézmé­nvek (művelődési központ, művelődési ház. klubkönyv­tár), a színházak és színházjellegü intézmények, valamint a könyvkiadó vállalatok a jelen utasítás mellékleteként kiadott mintaszabályzathoz fűzött minta irattári tervek felhasználásával, figyelembevéve az intézmény szervezete és jellege által indokolt eltéréseket; b) a kereskedelmi és ipari jellegű művelődésügyi vál­lalatok a belkereskedelmi, illetőleg a könnyűipari mi­niszter által kiadott minta irattári terv alapján: c) az a) és b) pontban nem említett többi művelődés­ügyi intézmény szervezeti felépítésének és működése jel­legének megfelelően. Vegyes rendelkezések 22. A jóváhagyott iratkezelési szabályzat egy példányát az intézmény az illetékes levéltárnak (országos jellegű intézmény az Űj Magyar Központi Levéltárnak, helyi jel-

Next

/
Thumbnails
Contents