Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - A.3.sz. Ügyviteli utasítás újbóli kiadása. • 1991.07.12 [66/1991. (MÁV Ért. 27-28.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/27-28.] - A.3.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1997.11.21 [103/1997. (MÁV Ért. 47.) IJI sz. utasítás = MÁV Rt. Értesítője 1997/47.]

15.4 Ha az ügyiratban kiadmány-tervezet nem készül, az ismertető a szervezeti egység részére szóló tájékoztatást, közleményt vagy rendelkezést foglalja magában. 15.5 Amennyiben az ismertető számára az előadóíven nincs elegendő hely, sorszámozott betétlapon kell azt folytatni a 16.1 pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. 15.6 Ügyirati előterjesztés esetén - a szöveg után - az ügyintéző nevét és telefonszámát, illetve a vezető nevét kell feltüntetni gépírással és e fölött a keltezéssel együtt kell aláírni. 15.7 Ha az ügyiratban kiadmány nem készül, és azt egyéb érdemi intézkedés nélkül irattárba kell helyezni, az ismertető szövege után ,,irattározható" bejegyzést kell írni, amelyet ugy kell aláírni, mint a kiadmány-tervezetet. Ügyirat irattározására csak az ügyiratot felfektető szervezeti egység kiadmányozásra jogosult vezetője adhat utasítást. 15.8 Gyűjtőszámos ügyintézés esetén ügyirati előterjesztés értelemszerűen nem készül, viszont a kiadmány-tervezet tartalmából ki kell tűnnie az intézkedés okának. 15.9 Mind az ügyirati ismertető,-mind a gyűjtőszámos ügyintézés speciális formája a jelentés, amely az ügy 15.1 pontban körülirt körülményeit tartalmazza. Jelentést a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, a szak-, területi és központi igazgatóságok vezetői, valamint a hivatalvezetők részére kell készíteni, ügyirati ügyintézés esetén az előadóíven, gyűjtőszámos ügyintézés esetén külön lapon szerkesztve. (15.sz iratminta) A jelentés formájára, szövegezésére és aláírására egyébként e fejezet rendelkezései az irányadók. VI. Kiadmányozás 16. A kiadmány-tervezet készítése 16.1 A kiadmány-tervezetet ügyirati ügyintézés esetén az ügyirati ismertetőt követően folyamatosan, az előadóíven, ha pedig azon nincs elegendő hely, sorszámozott betétlapon kell elkészíteni. Valamennyi betétlapon fel kell tüntetni az ügyirat iktatószámát, s a betelt betétlapon a „folytatás ... sz. betétlapon ' megjegyzést kell a szöveg után írni. 16.2 Ha azonos szövegű kiadmány-tervezet több címzettnek szól, a címzetteket fel kell sorolni, a kiadmány-tervezetet azonban megismételni nem kell. Nem kell a címzetteket egyenként felsorolni, ha a kiadmányt azonos elnevezésű szerveknek, szervezeteknek kell megküldeni (pl. valamennyi területi igazgatóságnak). 16.3 Ha a kiadmány-tervezet több címzettnek szól, és csak az adatok tekintetében vagy csak lényegtelen terjedelmű szövegben van eltérés, a tervezet megismétlése nélkül a címzetteket arab számozással kell megjelölni, és az egyes szövegrészeknél fel kell tüntetni, hogy melyik címzettnek melyik szövegrész szól. 16.4 Ha azonos szám alatt több egymástól lényegesen eltérő szövegű kiadmány-tervezet készül, az egyes tervezeteket I-gyel kezdődő folyamatos római számozással megjelölve külön-külön kell elkészíteni és megcímezni. 16.5 Ha a kiadmány szövegének végleges megállapításánál figyelembe kell venni más szervezeti egység álláspontját is. akkor részére - Láttáim - .viiából - még előtt meg kell küldeni a kiadmány-tervezetet. A láttamozásra az ügyiratköpeny megfelelő rovatában kell megadni az irányítást. Ha a láttamozásra megküldött ügyiratba a szervezeti egység bejegyzést tesz, az ügyiratköpenyen „volt" jelzéssel kell az irányítást elvégezni, ha bejegy

zést nem tesz, a volt jelzésinél lett aláírást es keltezést is fel kell tüntetni. 16.6 Ha láttamozásra meghatározott határidőn belül van szükség, ezt naptári nap szerint megjelölve kell a láttamozó szervezeti egységgel közölni. 16.7 Gyűjtőszámos ügyintézés esetén a kiadmány-tervezet elkészítésénél a 18. pont rendelkezéseit kell figyelembe venni. 17. A kiadmányozás 17.1 A kiadmányozás - ezen utasítás alkalmazása szempontjából - a döntési jogkörnek a MÁV Rt. Szervezeti és Működési Szabályzatában illetve Ügyrendi Szabályzatában meghatározott korlátok melletti gyakorlását követően a belső illetve a harmadik személyek irányába történő levelezés során az aláírási jogkör gyakorlását jelenti. 17.2 A kiadmányozás belső levelezés esetén egyszemélyben, míg harmadik személyek irányába az SZMSZ 4.2 illetve az Ügyrendi Szabályzat 6.2 - 6.7 pontjaiban meghatározott esetekben egyszemélyben, vagy két arra feljogosított személy együttes aláírásával történhet. 17.3 A belső levelezés esetén kiadmányozási jog illeti meg: a) a Vezérigazgatóságon - a vezérigazgatót, - a vezérigazgató-helyettest, - a főosztályvezetőt, irodavezetőt és azok helyetteseit. - az osztályvezetőt és annak helyettesét, - a szervezeti egység vezetője által meghatározott ügyekben egyes munkavállalókat, b) a szakigazgatóságokon - a szakigazgatót és helyettesét, - a divízióvezetőt és helyettesét, - az önálló irodavezetőt és helyettesét, - az osztályvezetőt és helyettesét,