Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - A.3.sz. Ügyviteli utasítás újbóli kiadása. • 1991.07.12 [66/1991. (MÁV Ért. 27-28.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/27-28.] - A.3.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1997.11.21 [103/1997. (MÁV Ért. 47.) IJI sz. utasítás = MÁV Rt. Értesítője 1997/47.]

- a szakigazgatóságok területi egységei vezetőit és helyetteseit, - a szervezeti egység vezetője által meghatározott ügyekben egyes munkavállalókat, c) a területi igazgatóságokon (Záhony Port Átrakási Üzletigazgatóságon) - az igazgatót és helyettesét, - az igazgatói kabinet és az osztályok vezetőit illetve helyetteseit. - a szakigazgatóságok területi szerveinek illetve az ügyviteli rendszerbe vont egyéb szervek, szervezeti egységek vezetőit illetve helyetteseit, - a szervezeti egység vezetője által meghatározott ügyekben egyes munkavállalókat (a csoportvezetők általános meghatalmazást is kaphatnak), d) a hivataloknál (Központi Igazgatóságon, Üzemirányító Központnál) - az igazgatót és helyettesét, - az osztályvezetőt és helyetteseit, - a szerv vezetője által meghatározott csoportvezetőt. 17.4 A kiadmányozási jog terjedelmét elsősorban a döntési jogkör korlátaira vonatkozó szabályok határozzák meg, míg az Ügyrendi Szabályzat l.sz. mellékletében ki nem emelt ügyekben az egyes szervek, szervezeti egységek vezetőinek kiadmányozási joga az adott szerv, szervezeti egység ügyrendi feladatkörébe utalt ügyekre terjed ki. 17.5 A 17.4 pontban foglaltak mellett is azonban az adott szerv, szervezeti egység vezetője írásban meghatározhatja azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben az aláírás jogát magának tartja fenn. 17.6 A Társaság Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága irányába szóló kiadmányok vonatkozásában a kiadmányozásjoga a vezérigazgatót illeti meg az Ügyrendi Szabályzat 3.sz.melléklete rendelkezéseinek maradéktalan betartását követően. 17.7 Ügyviteli rendszerenként a kiadmányozásra jogosultak köréről, a kiadmányozási jog korlátaira is kiterjedő záradékfüzetet kell vezetni. A záradékfüzet összeállítása a 2.4 és 2.5 pontban foglalt elhatárolás figyelembevételével a) az Igazgatási és Jogi Iroda b) az Igazgatási és Jogi Csoport c) az adott szerv igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének feladata. 17.8 A záradékfüzet tartalmazza: - az egyes szervezeti egység ügyrendi elnevezését, és annak rövidített elnevezését, - a kiadmányozásra jogosultak családi és utónevét, szolgálati beosztását. 17.9 A záradékfüzetet félévenként felül kell vizsgálni. Az esetleges időközi változások bejelentése a kiadmányozásra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlójának - a vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek munkáltatói jogkörébe tartozó kiadmányozók esetén az Igazgatási és Jogi Iroda - kötelezettsége. 17.10 Az alapító irányába történő levelezés - ezen utasítás alkalmazása szempontjából - belső levelezésnek minősül azzal az általánostól eltérő rendelkezéssel, hogy a miniszter részére készített jelentéseket a vezérigazgató, míg az államtitkárok, főosztályvezetők részére készített jelentéseket a vezérigazgató-helyettesek kiadmányozhatják. 17.11 Kifelé irányuló kiadmányozásnál a Társaság Igazgatósága elnökét (elnök-helyettesét) illetve a vezérigazgatót megillető aláírási jog kivételével kettős aláírás szükséges szerződések, jogkövetkezményeket indító -, stb. kiadmányok esetében. 17.12 A munkavállalókat megillető együttes kiadmányozási jog gyakorlása során egyik kiadmányozóként a döntésre jogosult szerepel, míg a másik aláíró az ügyrendileg illetékes szerv, szervezeti egység kiadmányozási joggal (cégjegyzéken vagy cégjegyzéken kívüli polgári jogi meghatalmazáson alapuló cégjegyzési jog) felruházott munkavállalója a döntésre jogosult elsődleges felelőssége mellett. 18. A kiadmányozási jog gyakorlása, a kiadmányok elkészítése 18.1 A kiadmányozás ügyirati ügyintézésnél a tervezeten a vezetéknév aláírása elé irt „ki", vagy „ki s.k." rövidítéssel történik, s fel kell tüntetni a kiadmányozás hónapját, napját. A „ki" jelzést akkor kell alkalmazni, ha a tisztázatot a kiadmány hiteléül jelzéssel, a „ki s.k." jelzést akkor, ha tisztázatot eredeti aláírással kell kiadni. 18.2 Eredeti aláírással kell kiadmányozni: - a felettes szerveknek szóló jelentéseket, - a kinevezési okmányokat, megbízásokat és megbízás alóli felmentéseket, - a Társaságon kívülre irányuló kiadmányt. 18.3 A Társaságon kívülre irányuló levelezésnél a külön jogszabályban biztosított egyszemélyi aláírási jog kivételével a 18.1 és 18.2 pontban foglalt rendelkezéseket kell a döntésre jogosultnak alkalmaznia azzal, hogy kézírással meg kell jelölnie a második aláíró személyét is az általa betöltött beosztás alapján. 18.4 Gyüjtőszámos ügyintézés esetén a kiadmányozás csak sajátkezű aláírással történhet, és együttes kiadmányozás esetén a második aláíró kijelölésének tényét annak sajátkezű aláírása bizonyítja. 18.5 Ha a bemutatott tervezettel a kiadmányozásra jogosult nem ért egyet, akkor vagy írásban utasítja az ügyintézőt az elintézés módjára vonatkozóan, vagy maga végzi el a javítást. Eitől az ügyintézőt és a felülvizsgálót tájékoztatni köteles. 18.6 A kiadmányozott tervezet módosítására vagy hatálytalanítására a kiadmányozó illetve annak helyettese