Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - A.3.sz. Ügyviteli utasítás újbóli kiadása. • 1991.07.12 [66/1991. (MÁV Ért. 27-28.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/27-28.] - A.3.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1997.11.21 [103/1997. (MÁV Ért. 47.) IJI sz. utasítás = MÁV Rt. Értesítője 1997/47.]

lölt ügyintézőn kívül a késedelmes elintézésben hibáztatható valamennyi ügyintéző, illetve az ügykezelési cselekményekkel késlekedő iratkezelő is felelős. 14. Az ügy érdemi elintézése 14.1 Az ügyben rendelkezésre álló iratok tanulmányozását követően az ügyintéző köteles a tényállás megállapításához szükséges véleményeket megszerezni a vonatkozójogszabályok és utasítások által adott lehetőségeket és az ügy elintézését befolyásoló körülményeket figyelembe venni, valamint az iktatott beadványról megállapítani, hogy az érdemben történő elintézéshez mely szervezeti egységek közreműködése szükséges. 14.2 Ha az ügy nagyobb jelentőségű, s legalább három szervezeti egység ügykörét érinti, az ügyirat átirányítása helyett a megbeszélés módszerét kell alkalmazni, melynek menete a következő: a) saját iktatású ügyirat esetében a beadványról megfelelő számú másolatot kell készíteni, s ezt tanulmányozás végett - az ügy lényegére utaló kísérőlevéllel - az érdekelt szervezeti egységnek meg kell küldeni, b) más szervezeti egység által iktatott ügyirat esetén az ügyiratba bejegyzett témafelvetést kell az érdekelteknek az a) pontban említett módon megküldeni. Mindkét esetben a kísérőlevélben határidő megjelölésével megbeszélést kell összehívni, melyre az érintett szervezeti egység érdemben nyilatkozni tudó képviselőjét köteles elküldeni. 14.3 A megbeszélés időpontját ugy kell meghatározni, hogy az ügy tanulmányozására, a szükséges ismeretek beszerzésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. 14.4 A megbeszélésen az ügy előadója szóban is ismerteti az ügy lényegét, az ezzel kapcsolatos álláspontját. Az elhangzott véleményeket az ügyiratban kell rögzíteni jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető stb. formájában, s azt az érdekelteknek alá kell írni. Fokozott figyelmet kell fordítani az eltérő vélemények félreérthetetlen, pontos megfogalmazására és rögzítésére. 14.5 Amennyiben az érdekeltek között véleményeltérés van, és az előadói szinten nem oldható meg, az ellentmondást még aznap, de legkésőbb két munkanapon belül a közvetlen vagy a felettes szolgálati vezető bevonásával kell rendezni és annak eredményéről az ügy előadóját írásban kell tájékoztatni. 14.6 Ha az ügyiratba iktatott beadvány terjedelme, az érintettek száma nem teszi indokolttá elegendő számú másolat készítését, az anyag megküldése helyett a megkeresésben meg kell jelölni, hogy az anyag hol és mikor tekinthető meg. Az ügyintéző a megjelölt határidőn belül köteles az anyagot tanulmányozni, és ennek alapján a megbeszélésre álláspontját kialakítani. 14.7 Ha az ügy elintézése más szervezeti egység feladatkörét is érinti, a megbeszélés módszerétől eltérni. azaz az ügyiratot véleménykérés céljából részére megküldeni csak az alábbi esetekben lehet: a) amennyiben az ügyiratban iktatott anyag nagyobb terjedelmű jogszabály-tervezet, utasítás, mely egyrészről bonyolult és más anyagok tanulmányozását igénylő, másrészről az elintézési vagy véleményezési határidő hosszabb, b) ha az esetleges jogkövetkezmények vagy a felelősség elhatárolása szempontjából az írásbeliség szükséges, c) az ügy természete megkívánja (személyzeti ügyek, útlevél- és egyes nemzetközi kereskedelmi ügyek stb.), d) az ügyiratba helyezett és a szerződő felek által aláirt szerződésben foglaltakkal összefüggő intézkedések (jelzálogjog bejegyzése, a szerződés nyilvántartásba vétele stb.) megtétele érdekében szükséges. Ezekben az esetekben az előadóíven fel kell tüntetni az irányítás sorrendjét. Ilyenkor egy-egy szervezeti egység öt munkanapon belül köteles nyilatkozni és az ügyiratot továbbirányítani. Amennyiben a szervezeti egység az ügyiratba bejegyzést tett, akkor az ügyiratköpenyen az irányítást „volt" jelzéssel kell ellátni, ellenkező esetben a „volt" jelzés mellett az azt alkalmazó nevét is fel kell tüntetni az irányítás keltével együtt. '4.8 Az ügy tárgyalása során keletkezeti valamennyi iratoi az ügyiratba kell helyezni, é.s azokat kiemelni nem szabad. Döntés vagy jóváhagyás után szükségessé váló iratkiemelés tényét az ügyiratban elő kell jegyezni. Az intézkedést nem igénylő beadványokat, amennyiben az ügynek ügyirati előzménye van, az ügyintéző rendelkezése szerint a megjelölt ügyiratba kell behelyezni, és ennek tényét az ügyiratban elő kell jegyezni. 14.9 Az ügyiratba tett bejegyzéseket leragasztani vagy egyéb módon olvashatatlanná tenni nem szabad. A helytelenül vagy tévesen megfogalmazott szövegrészt át kell húzni, azt névaláírással, a „javította", „töröltem" illetve „áthúzta" szóval jelölni, az ügyirati bejegyzést pedig folytatni kell. 15. Az ügyirati ismertető, előterjesztés készítése 15.1 Az ügyirati ismertető a tervezett intézkedések okának, céljának és előzményeinek írásbeli összefoglalása oly formában, hogy az tartalmazza az összes megoldási lehetőséget is, azok értékelésével, s a legjobbnak vélt megoldás előnyeinek rögzítésével. Az ismertetőben kell megjelölni azt is, hogy az intézkedések kiadmánytervezet készítésére és kiadására, engedélyezésére illetve utalványozásra vagy irattározásra irányulnak. (14.sz. iratminta) 15.2 Az ismertető megfogalmazásánál a magyar nyelv szabályaira is figyelemmel lehetőség szerint többes szám első személyben kell fogalmazni. , 15.3 Az ügyirati előterjesztés alkalmával a több szervezeti egységet érintő témakört közösen kell előterjeszteni. Tilos az ügyirat szervezeti egységen belüli irányítása.