Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Ügyviteli utasítás a KPM Vasúti Főosztály (MÁV Vezérigazgatóság), vasútigazgatóságok, központi igazgatóságok és a központi hivatalok részére. • 1979.01.01 [MÁV Vezérigazgatóság A. 3. ügyviteli utasítás] - A.4.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1991.05.31 [52/1991. (MÁV Ért. 21-22.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/21-22]

7.2. Ha a szolgálati főnökség postahivatalnál fiókot bérel, gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő meghatalmazással rendelkező dolgozó az érkező küldeményeket minden munkanapon elhozza. A postai meghatalmazást - amennyiben erre szükség van - a szolgálati főnökség vezetője adja ki. (l.számú iratminta) 7.3. Az olyan küldeményekre, amelyeknek burkolata sérült vagy azon a felbontás jelei megállapíthatók, rá kell vezetni a „sérülten érkezett", vagy „felbontva érkezett" szavakat, és azt az átvevőnek alá kell írnia. Az ilyen küldeményeket a szolgálati főnökség vezetőjének be kell mutatni, aki igazolja a küldemény állapotára vonatkozó megállapításokat és intézkedik annak további kezelése iránt. 7.4. A szolgálati főnökség a személyesen átadott küldemények átvételét - az átadó kérésére - igazolni köteles. Ha a küldemény határidőben való átadásához jogkövetkezmény fűződik, az átvételt minden esetben igazolni kell. 8. A küldemények felbontása 8.1. A küldeményeket a szolgálati főnökség vezetője, vagy az ezzel megbízott dolgozó bontja fel. 8.2. Felbontás nélkül a címzetthez kell továbbítani: - azokat a küldeményeket, amelyeknek bontásának jogát a szolgálati vezető magának tartotta fenn, - a társadalmi, érdekképviseleti szervek részére szóló vagy azoktól érkező, illetve - névreszóló küldeményeket. 8.3. A névreszólóan érkező küldeményeket a szervezeti egység iratkezelője csak iktatás céljából kapja meg, majd azután a küldeményt köteles a címzettnek átadni felbontásra. 8.4. A vezető az ügyintéző távollétében az annak nevére szóló küldeményt felbonthatja, ha a borítékról egyértelműen megállapítható, hogy ez a szolgálati főnökség hatáskörébe tartozó hivatalos iratot tartalmaz. Ez a vonalpostai küldemények vonatkozásában eleve feltételezhető. 8.5. A küldemények felbontása alkalmával ellenőrizni kell, hogy a borítékon jelzett iratok, illetőleg az iratokon jelzett mellékletek megérkeztek-e. A hiányt a borítékon, illetve az iratokon fel kell tüntetni, a mellékletek hiánya azonban nem akadálya a további folyamatos kezelésnek. 8.6. Ha a küldemény felbontásakor kitűnik, hogy az magyar vagy külföldi pénzt, értékpapírt vagy értékcikket tartalmaz, az erre utaló megjegyzéssel az összeget, illetve értéket - keltezve és aláírva - az iraton fel kell tüntetni. A válaszborítékra szóló postabélyeg kivételével minden egyéb értéket a felbontó köteles 2 példányban jegyzékelve átadni a házipénztárnak és az erről szóló elismervényt, illetve a postabélyeget vagy a postabélyeggel ellátott válaszborítékot a küldeményhez csatolni. 8.7. A külföldről érkező, valamint a belföldön feladott idegennyelvű küldeményeket felbontás nélkül a szolgálati főnökség vezetőjéhez kell továbbítani. Ilyen küldemények további intézéséről a szolgálati vezetők döntenek. 8.8. A tévedésből vagy helytelen címzés következtében felbontott küldeményt - a felbontó nevének, szolgálati helyének, valamint a felbontás időpontjának a borítékon való feltüntetését követően - ismét leragasztva a címzetthez, ismeretlen címzett esetén a feladóhoz kell továbbítani. 8.9. Ha küldemény felbontásakor az állapítható meg, hogy abban a titkos ügykezelési szabályok rendelkezései alá tartozó irat van, a küldeményt - a 8.8. pontban szabályozott módon - a titkos ügykezelőhöz kell továbbítani. 8.10. A postán érkezett küldemények borítékait a küldeményhez kell csatolni, de azok közül az ügy befejezését követően csak azokat kell megőrizni, amelyek fontos kezelési vagy ügyintézési feljegyzést tartalmaznak. 8.11. A beérkezett küldeményekre rá kell vezetni az érkezés pontos idejét, ezt követően pedig a szolgálati vezetőnek vagy a megbízott dolgozónak be kell mutatni. 8.12. A szolgálati főnökség vezetője rendelkezhet úgy, hogy az általa megjelölt tárgykörökben érkezett iratokat már iktatva mutassák be. 9. Az iratok átadása 9.1. A szolgálati főnökség vezetője által átvételre kijelölt személy részére az iratokat átadó könyvvel kell kézbesíteni. (2.számu iratminta) 9.2. Az iratokat az átadó könyvvel együtt olyan időben kell a szolgálati főnökség iratkezelője részére átadni, hogy azok nyilvántartásba vételét (iktatását), illetőleg a kezelésbe vételét lehetőleg még ugyanazon a napon el lehessen végezni. 9.3. Az átadó könyvbe az átadás napjának feltüntetése után a számmal érkező iratok számát, ha az irat ajánlottan érkezett az ajánlási ragszámot, a többi küldeménynél a feladó nevét kell az átadókönyvbe beírni úgy, hogy a számok, illetőleg a név feltüntetése mellett az átvétel elismerésére elegendő hely maradjon. 9.4. A táviratokat, expresszküldeményeket, határidős vagy más sürgős jelzésű iratokat soron kívül kell kezelni és átadni. 9.5. A szolgálati főnökség vezetőjének be kell mutatni a névreszóló küldeményeken kívül: - a társadalmi, érdekképviseleti szervektől, - közigazgatási szervektől (államhatalmi, államigazgatási, bírói, ügyészi szervek, hatóságok, stb.), - felügyeleti szervektől (szervezeti egységektől) érkező küldeményeket. 9.6. Be kell mutatni azokat a küldeményeket, amelyeknek bemutatására a vezető külön utasítást ad. 9.7. A szolgálati főnökség vezetője a nála bemutatott irat elintézésére részleget vagy meghatározott személyt