Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Iratkezelési és ügyviteli szabályzat a vasúti szervek számára. • 1972.11.30 [115550/1972. 3. A. sz. vig. helyettesi utasítás = MÁV Hivatalos Lapja 1972/48.]

küldeményt és az ügyiratot soron kívül be kell mu­tatni az ügyintézőnek. Ha a küldemény és a kiad­mányok címzése egyezik, a visszaérkezett külde­ményt újonnan érkezett küldeménynek kell tekin­teni, s ebben az esetben a borítékot csatolni kell az iratokhoz. (15) A kézbesítés után visszaérkező kézbesítési bizonylatokat (tértivevények stb.) a központi ke­zelőiroda az ügyintézőnek mutatja be, majd ezeket kimutatható módon az ügyiratokban kell elhe­lyezni. 10. §. Az irattári terv készítése (1) Az I. Fejezet 3. §. (1) bekezdésében felsorolt államvasúti szerveknél az ügyiratok nyilvántartá­sának, kezelésének, selejtezésének megkönnyíté­sére saját hatáskörben irattári tervet kell készíteni, melyet jelen Szabályzat mellékleteként kell ke­zelni. A Szabályzat mellékletét képező irattári ter­vet a szerv vezetője hagyja jóvá. Az irattári terv összeállításánál a külön utasításban megállapított selejtezési határidőket kell figyelembe venni. (2) Az irattári terv feltünteti a szerv ügyirat­anyagának ügykörjegyzék szerinti csoportosít ását tételszámmal megjelölve, továbbá az egyes ügyira­tokra megállapított selejtezési határidőket és azt, hogy a nem selejtezhető ügyiratokat mikor kell to­vábbi megőrzésre az illetékes levéltárnak átadni. A Vasúti Főosztály—MÁV Vezérigazgatóságon az irattári terv összeállításánál — a folyamatosság biztosítása érdekében — az eddig használt tételszá­mokat változatlanul fenn kell tartani. (3) Az irattári terv tagolódásának követnie kell a szerv szervezeti felépítését. A szerv, illetve szer­vezeti egységeinek ügykörében bekövetkezett min­den változást az irattári tervben évközben is ke­resztül kell vezetni. Minden év végén az irattári tervet felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni a szerv, illetve egységeinek ügyköreivel. Az irat­tári terv módosítását a területileg illetékes levél­tárral egyetértésben kell eszközölni. (4) Az egyes ügyiratoknak az irattári tervnek megfelelő tételbe utalása az ügyiratoknak az irat­tárba érkezésekor az irattár részéről történik. Az irattári tételszámoknak az ügyiratra történő ráve­zetése nélkül az ügyirat az irattárban nem helyez- ' hető el. (5) Az irattárban az ügyiratokat évek, éveken belül az irattári tervben meghatározott tételszá­mok, a tételeken belül az iktatószámok sorrendjé­ben, irattartókban áttekinthetően kell kezelni. 11. §• Az irattári kezelés (1) Irattározás alatt azt az iratkezelési tevékeny­séget kell érteni, melynek során az irattárba he­lyezést végző dolgozó az ügyiratot az irattári nyil­vántartókönyvben történt előjegyzés után átvizs­gálja, majd meghatározott ideig az előírt rendszer­ben megőrzi. (2) Az ügyiratoknak irattári rendben való meg­őrzéséhez szükséges tárolóeszközöket és kezelési segédleteket a szerv vezetőjének kell biztosítania. Az irattári anyag, valamint az irattári eszközök elhelyezésére száraz és tűzbiztos helyiséget kell biztosítani. Az ügyiratokat könnyen kezelhető irattári köte­gekben kell elhelyezni, két fedőlemez közé. A kö­tegek fedőlemezének felső, illetőleg kifelé álló ré­szén fel kell tüntetni a tételszámot, az évszámát és a kötegbe foglalt ügyiratok kezdő és végső számát. Az irattár elkerekített részébe a beosztott dolgo­zókon kívül másnak belépnie vagy tartózkodnia — engedély nélkül — nem szabad. (3) Irattárba helyezni csak olyan kiadmányozott ügyiratot szabad, amelynek tisztázatait már továb­bították, illetve olyan ügyiratot, amelynek irattá­rozására kiadmányozás nélkül írásbeli utasítást ad­tak, vagy amelyet a kiadás utáni rovat adatai sze­rint tovább irányítani már nem kell. (4) Az irattári elhelyezésnél az ügyiratokat gon­dosan meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az ügyirat az irányítás szerint megjelölt va­lamennyi szervnél járt-e, továbbá, hogy az ügy­irathoz tartozó pótívek, vagy egyéb mellékletek és a csatoltnak jelzett előiratok visszaérkeztek-e, il­letve, hogy nincs-e a csatolt ügyiratok mellett el­intézetlen ügyirat. Az esetleges hiányosságot az ügyirat irattárába helyezése előtt pótolni kell. Az ügyiratokat irattárba helyezés előtt abból a szem­pontból is meg kell vizsgálni, vajon azokon nincse­nek-e külső sérülések. Sérülés esetében a besza­kadt ügyiratok (előadóívek) összeragasztásáról még az irattárba helyezés előtt gondoskodni kell. (5) Az ügyiratokat irattárba helyezés előtt az előadóiv bal felső részének megfelelő rovatában irattári jelzéssel (tételszámmal) kell ellátni és az irattári nyilvántartókönyvben nyilvántartásba kell venni. Az irattári tételszámot az irattári nyilván­tartó könyvben is fel kell tüntetni. (6) Azokat az ügyiratokat, amelyeknek az elő­adóívén az újrabemutatási rovaton határnap van megjelölve, az irattár külön nyilvántartani köteles. Az irattár az új rabemutatásra jelzett ügyiratokról szóló értesítést az erre a célra rendszeresített irat­vevény hátoldalán állítja ki és ezt a határidő előtt egy nappal az intézkedésre illetékes szervezeti egy­ségnek megküldi. (7) Ugyanarra az ügyre vonatkozó iratokat az irattárban együtt kell tartani. A későbbi és ugyan­arra a tárgyra vonatkozó ügyiratokat csatolás után a tárgyévben legelőször iktatott ügyirat mellé kell elhelyezni. Ezt az irattári nyilvántartókönyvben is elő kell jegyezni; Ha az ügy tárgyalása a következő évre is átnyú­lik, akkor az előző évi ügyiratokat a folyó évben

Next

/
Thumbnails
Contents