Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB
Mezőgazdaság, élelmezésügy - A földművelési és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó központi és területi közigazgatási szervezetek iratkezelési szabályzata, irattári tervei: földhivatal, növény-egészségügy és talajvédelem, állat-egészségügy és élelmiszer-ellenőrzés, minősítő intézetek, erdészet. • 1999.06.13 [3/1999. (FVM. É. 8.) FVM utasítás = Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 1999/8.]
eredményét, a tisztázott körülményeket, a tényállást, a magyarázatot, illetve okfejtést, valamint az alkalmazott jogszabályt és az ügyre vonatkozó minden lényeges körülményt le kell írni, és ennek alapján kell a tényleges intézkedési tervezetet elkészíteni. 18.3. Intézkedés a csatolt illetékbélyeggel kapcsolatban 18.3.1. A küldeményhez felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget - ha a beadvány illetékköteles - a következő pontban foglaltak előzetes figyelembevételével - az ügyintéző köteles a beadványra felragasztani és maradandó módon történő rájegyzéssel érvényteleníteni. 18.3.2. Nem szabad a beadványra az illetékbélyeget felragasztani, ha az ügyfél azt a beadványban kért illetékköteles okirat (kiadmány) kiállításához csatolta. Ha a kért okirat kiadását a megkeresett közigazgatási szervezet megtagadja, vagy kiadja ugyan, de az nem illetékköteles, az illetékbélyeget - mellékletként feltüntetve - vissza kell küldeni az ügyfélnek. Hasonló módon vissza kell küldeni a beadványhoz felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget, ha a beadvány nem illetékköteles és a postabélyeget, ha az nem került felhasználásra. 18.3.3. A beadványra felragasztott illetékbélyeget a 18.3.1. pontban jelölt módon érvényteleníteni kell. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben, vagy egyáltalán nem rótták le, az illetékre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Ez az eljárás azonban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem akadályozhatja a további folyamatos kezelést, illetve ügyintézést. 18.4. Kiadói utasítás készítése Az intézkedéstervezetek elkészítését követően a kiadmány (a kiadmányozásra és leírásra kerülő intézkedéstervezet) továbbítására vonatkozóan az ügyintéző a kezelő részére az előadóíven, vagy az iraton egyértelmű kiadói utasítást ad. Az utasításban rögzíteni kell, ha a kiadás után az iratot tudomásulvétel, vagy további intézkedés végett látnia kell valamelyik társrészlegnek, illetve ha valamely iratot külső szervhez eredetben kell megküldeni, és ezért arról az elküldés előtt másolatot kell készíteni. A továbbítás módozataira (pl. „ajánlott”, „tértivevényes”, „soron kívül” stb.) és arra is itt kell utalni, ha a kiadás után az ügyintéző visszakéri az iratot, vagy azt „határidőbe” helyezteti. Ezeket az utasításokat az előadóív (irat) felzetén kell feltüntetni. 18.5. Az ügyintéző által elkészített, kiadói utasítással ellátott intézkedéstervezetet az ügyben döntési jogkörrel rendelkezőnek kell átadni, aki abban kiadmányozással dönt. 19. Kiadmányozás 19.1. A kiadmányozási jogosultság szintjeit és terjedelmét a közigazgatási szervezet szervezeti és működési szabályzatában, vagy az iratkezelő részére írásban adott jegyzéken kell meghatározni. 19.2. A kiadmányozás magában foglalja:- az ügyben való érdemi döntés,- az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbülső intézkedés) kiadásának és- az ügyirat irattárba helyezésének jogát. 19.3. A kiadmányozásra jogosult az intézkedés'tervezetét korrigálja vagy - egyetértése esetén - változatlanul hagyva aláírja és keltezéssel látja el. A kiadmányon változtatni csak a kiadmányozó hozzájárulásával szabad. 19.4. A kiadmány akkor hiteles, ha- azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy- a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel és - nem nyomdai sokszorosítású irat esetén - a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és/vagy a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata,- a kiadmányozó, illetve az arra felhatalmazott személy aláírása mellett a közigazgatási szervezet hivatalos bélyegzőjének lenyomata szerepel. 19.4.1. A kiadmány (másolat) hitelesítését az eredeti iratot őrző szervezeti egység kezelője „a kiadmány hiteléül” záradékolással végzi. 19.4.2. Digitális hitelesítés Az elektronikusan előállított, vagy ily módon továbbított iratok hitelesítésére elektronikus aláírást és időbélyegzőt, jogszabályban kijelölt szervezet által kezelt nyilvános és titkos kulcsot kell alkalmazni. Az elektronikus irattal, valamint az elektronikus irat hitelességét biztosító eszközökkel kapcsolatos részletes jogi szabályozás folyamatban van, az erről rendelkező törvény hatálybalépését követően a Szabályzatnak ezt a részét a törvény előírásainak megfelelően kell alkalmazni. 20. Kiadmányok leírása, tisztázata és ezek egyeztetése 20.1. A más szervezethez (személyhez) küldendő kiadmányokat a közigazgatási szervezet hivatalos nyomtatványán (levélpapírján) kell elkészíteni. A kiadmány leírásáról, a borítékok pontos címzéséről az intézkedéstervezetet készítő köteles gondoskodni. 20.2. A tisztázat bal felső részén az alábbi sorrendben kell feltüntetni:- a közigazgatási szervezet nevét és pontos címét (postai irányítószámmal és postafiók számmal),- az ügyirat iktatószámát,- az ügyintéző nevét (ha nem azonos a kiadmányozóval), és- ha van, az ügyintéző távbeszélő számát. 20.2.1. A tisztázat jobb felső részén az alábbi sorrendben kell feltüntetni:- a tárgyat,- a mellékletek számát,- a hivatkozási számot vagy jelzést. ! '-103/1999. (FVM 8.) FVM utasítás A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó központi és területi közigazgatási szervezetek iratkezelési szabályzatáról Közlönyállapot hatályos: 1999.06.12-tól 2009.01.01-ig ______________________________________Lekérdezés ideje: 2010.12.01 (12:43) (C ) 1993-2010. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
