Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]
személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. 42. § (1) A minősítés megállapításairól — ha az ügyész azt kéri — a szakmai kollégium, illetőleg katonai ügyész esetében az összügyészi értekezlet írásban véleményt nyilvánít. Ez a vélemény a minősítés része. (2) A minősítést az ügyésszel ismertetni kell. A megismerés tényét az ügyész a minősítésen aláírásával igazolja, és feltüntetheti esetleges észrevételeit. (3) A minősítés egy példányát az ismertetéskor az ügyésznek át kell adni. (4) Az ügyész minősítését megtekinthetik: a) az ügyész és az általa erre feljogosított személy; b) az ügyész szolgálati felettesei; c) a személyügyi feladatok intézésével mégbízott ügyészségi alkalmazott; d) annak az ügyészségi szervnek a vezetője és személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyésze, ahová az ügyész áthelyezését tervezik. (5) Az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetőleg a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti. VII. Fejezet A MUNKAVÉGZÉS 43. § (1) Az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetőleg a felettes ügyész utasításának eleget tenni. (2) Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. Ennek megtörténtéig az ügyész az utasítás végrehajtására — a (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve — nem köteles. (3) Az ügyész köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt, illetőleg szabálysértést valósítana meg. (4) Az ügyész az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (5) Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve. Az ilyen kérelem teljesítése nem tagadható meg; az ügy elintézését ez esetben más ügyészre kell bízni, vagy azt a felettes ügyész saját hatáskörébe vonhatja. (6) Ha az utasítás végrehajtása jogellenesen kárt idézhet elő, és az ügyész ezzel számolhat, köteles erre az utasítási adó figyelmét felhívni. (7) Az ügyész a halaszthatatlan intézkedést — a (3)—(4) bekezdésben foglalt esetet kivéve — akkor is köteles megtenni, ha az utasítás teljesítése alól mentesítését kérte. 44. § Az ügyész a legfőbb ügyész által kiadott utasítás szerint hivatali öltözéket (talárt) visel, amelyet az ügyészi szervezet költségvetéséből kell biztosítani. 45. § (1) Kivételes esetben az ügyész, munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. (2) Az ügyészt a túlmunkáért díjazás nem illeti meg. A rendszeresen túlmunkát végző ügyész számára azonban legfeljebb évi tíz munkanap szabadidőátalány állapítható meg. (3) A pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként az ügyészt a Munka Törvénykönyve szabályai szerint egyébként járó átlagkeresetén felül a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. (4) Az ügyészt a munkaidőn túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege az ügyésznek az ügyeletben töltött órákra jutó személyi alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha az ügyész az ügyeletet, illetőleg a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult. (5) Az ügyész részére a szabadidőt (szabadidő-átalányt) a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, azt meg kell váltani. A megváltás mértéke az ügyész személyi alapbérének és bérpótlékainak a szabadidőre jutó arányos összege. 46. § (1) Az ügyészt nyolc órát elérő vagy azt meghaladó belföldi kiküldetés esetén napidíjként az előmeneteli törvény szerinti III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: kezdő ügyészi fizetés) egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el, a napidíj fele jár. (2) Az ügyész belföldi napidíjának kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. (3) Az ügyész a belföldi kiküldetésnél vasúton történő utazásakor az első osztály igénybevételére jogosult. Az utazási és szállásköltségek a munkáltatót terhelik. VIII. Fejezet EGYES PÓTLÉKOK ÉS ELISMERÉSEK 47. § (1) Idegennnyelv-tudási pótlékra jogosult az az ügyész, aki idegennyelv-tudását az ügyészség számára rendszeresen hasznosítja. (2) A pótlék megállapításának további feltétele az, hogy a rendszeresen használt idegen nyelvből az ügyész állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
