Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

(3) A pótlék mértéke idegen nyelvenként havonta: a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az ügyész személyi alapbérének tizenöt százaléka; b) középfokú nyelvvizsga esetén az ügyész személyi alapbérének nyolc százaléka. 48. § Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nyomozására létrehozott szervezeti egységnél (a továbbiakban: nyomozó hivatal) szolgálatot teljesítő ügyészt alapbér jellegű munkaköri pótlékként a kezdő ügyészi fizetés tíz százaléka illeti meg havonta. 49. § A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti. 50. § (1) A huszonöt, harminc, illetőleg negyven évi ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom a) huszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi, b) harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi, c) negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öthavi személyi alapbérnek megfelelő összeg. (3) Az ügyésznek nyugdíjazásakor ki kell fizetni: a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; b) a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra; c) a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra. (4) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az ügyész halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat — a (3) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával — az örökösének kell kifizetni. ÍX. Fejezet A PIHENŐIDŐ 51. § (1) Az ügyészt évente alapszabadság illeti meg. Az alapszabadság mértéke az előmeneteli törvény a) III. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi harminc, b) II. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi harmincöt, c) I. fizetési osztályába sorolt ügyész esetében évi negyven munkanap. Az ügyész alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért szabadságának mértékét nem érinti. (2) Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétől — a fizetési osztálytól függetlenül — évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg. (3) AIII. és II. fizetési osztályba sorolt magasabb vezető állású és vezető állású ügyész évi öl munkanap pótszabadságra jogosult. Az alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke évente a negyven munkanapot nem haladhatja meg. (4) Az ügyészt az (1)—(3) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka Törvénykönyve 132. §-ának (2)—(3) bekezdésében meghatározott pótszabadság is. (5) Az ügyésznek az (1)—(4) bekezdésben meghatározott szabadság időtartamára a Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás jár. (6) Az ügyészt megilleti — a Munka

j Törvénykönyve szabályai szerint — a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-kedvezmény is. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az cselben is engedélyezhet az ügyész számára fizetés nélküli szabadságot, amikor azt a Munka Törvenykönyve kötelezően nem írja elő. X. Fejezet A FEGYELMI FELELŐSSÉG 52. § E fejezet rendelkezéseit a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész fegyelmi felelősségérc kell alkalmazni. 53. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az az ügyész, aki a) hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy b) életmódjával, illetőleg magatartásával hivatása tekintélyét sérti. (2) A katonai ügyész a hivatásos tiszthez méltatlan magatartással elkövetett fegyelemsértésért — ha az nem minősül az (1) bekezdés szerinti fegyelmi vétségnek — a hivatásos állományú katonára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint felel. (3) Ha a fegyelmi vétség csekély súlyú, a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatásáról és a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet. A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészt ilyen esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. A figyelmeztetés ellen jogorvoslatnak — a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint — akkor van helye, ha az ügyész a terhére rótt vétség elkövetését vitatja. 54. § (1) Nem folytatható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap vagy annak elkövetése óta három év eltelt. A fegyelmi vétség akkor tekinthető