Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

(4) Az összügyészi értekezlet összehívása kötelező: a) a. törvényben, továbbá a legfőbb ügyész által meghatározott esetekben; b) ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetőleg az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri. (5) A (4) bekezdés/?) pontjában meghatározott esetben az összügyészi értekezletet az indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni. (6) Az összügyészi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosult ügyészek több mint kétharmada jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyészt, aki a) keresőképtelen; b) rendes, szülési vagy fizetés nélküli szabadságon van; c) sor- vagy tartalékos katonai, illetőleg polgári szolgálatát tölti. - (7) Az összügyészi értekezlet határozatait — ha a törvény eltérően nem rendelkezik — szótöbbséggel hozza. Az ügyészi tanács 9. § (1) Ügyészi tanács működik: a) a Legfőbb Ügyészségen; b) a Katonai Főügyészségen a katonai ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel; c) a főügyészségeken az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel. (2) Az ügyészi tanács véleményt nyilvánít — a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész helyettesi kivéve — az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és felmentését, továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a véleményét kéri, vagy a véleményének kikérését a törvény, illetőleg a legfőbb ügyész elrendeli. (3) A véleménynyilvánításra az az ügyészi tanács illetékes, ahová az ügyészt kinevezik, illetőleg, ahol a felmentésre javasolt ügyész szolgálati helye van. (4) A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait együttcsen illeti meg. Az ügyészi tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. (5) Az ügyészi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az ülést vezető elnök (elnökhelyettes) csak abban az esetben szavaz, ha az ügyészi tanács többi tagja között szavazategyenlőség alakult ki. (6) A véleménynyilvánítás határideje a megkeresésnek az ügyészi tanács elnökéhez (elnökhelyetteséhez) érkezésétől számított nyolc nap. E határidő elmulasztása esetében a döntés az ügyészi tanács véleményének hiányában is meghozható. 10. § (1) Az ügyészi tanács öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt évre, az ügyészek közül titkos szavazással választja: a) a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete; b) a főügyészség összügyészi értekezlete; c) a Katonai Főügyészség és a katonai ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete. (2) Az ügyészi tanácsnak a szavazatok számának sorrendjében az lehet a tagja, aki — a leadott érvényes szavazatok egynegyedét meghaladóan — a legtöbb-érvényes szavazatot kapta. Ha a választás nem jár eredménnyel, a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a választáshoz szükséges szavazattöbbséget elérik. (3) Nem választható az ügyészi tanács tagjává az az ügyész, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) Nem választható az ügyészi tanács tagjává a legfőbb ügyész és a magasabb vezető állású ügyész. 11. § (1) Megszűnik az ügyészi tanácstagság az ügyész a) megbízatása idejének lejártával; b) ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli felmentésével; c) legfőbb ügyésszé történő megválasztásával vagy magasabb vezető állású munkakörbe való kinevezésével; cl) tagságról való lemondásával; e) tagságból való felmentésével; f) büntető, illetőleg fegyelmi felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével. (2) A tagságból történő leimentésről az összügyészi értekezlet dönt titkos szavazással. A felmentéshez a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. (3) Szünetel az ügyészi tanácstagság a fegyelmi eljárás megindításától annak jogerős befejezéséig, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszony szünetelése alatt. (4) Ha az ügyészi tanács tagjainak száma négy fő alá csökken, vagy mind az elnök, mind az. elnökhelyettes ügyészi tanácstagsága megszűnik, új választást kell tartani. 12. § (1) Az ügyészi tanács működését — e törvény keretei közölt — ügyrendben szabályozza. (2) A törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészi tanácsra az alkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezésekel kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyészi tanács egyetértési jogot nem gyakorol, és csak a jogosítványai gyakorlásához szükséges mértékben kérhet tájékoztatást. A szakmai kollégium 13. § (1) A Legfőbb Ügyészségen és a lő ügyészségen az azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok működnek. A szakmai kollégium