Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]
elméleti és jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz. (2) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Főügyészség ügyészei is részt vesznek. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is. (3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó szervezeti egységeket a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, főügyészségen a főügyész határozza meg. (4) A szakmai kollégiumot a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze. (5) A szakmai kollégium határozatképességére, a határozathozatal módjára és a véleménynyilvánítás (javaslattétel) határidejére a 9. § (4)—(6) bekezdésében foglalt rendelkezésekel kell megfelelően alkalmazni. III. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, A VEZETŐK MEGBÍZATÁSA, KINEVEZÉSE, A VEZETŐI MEGBÍZATÁS, KINEVEZÉS MEGSZŰNÉSE 14. § (1) Ügyésszé azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, illetőleg legfőbb ügyésszé megválasztani, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgát tett. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. (2) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja. (3) A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. (4) Az ügyészt a legfőbb ügyész határozatlan időre nevezi ki. Nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött személy határozott időre is kinevezhető. (5) Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak elfogadásával jön létre. 15. § (1) A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt — az Országgyűlés házszabálya szerint — esküt tesz. (2) Az ügyésznek a kinevezés közlésétől számított nyolc munkanapon belül esküt kell tennie. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a kinevezés hatályát veszti. Ha az ügyész az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Az ügyész az esküléteit követően kezdi meg működését. (3) Az eskü szövege a következő: „Én ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokai megtartom, és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!" (4) A legfőbb ügyész helyettes a köztársasági elnök előtt, a többi ügyész pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt tesz esküt. 16. § (1) Az ügyészt a magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi munkakörbe — a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével — a legfőbb ügyész nevezi ki. A katonai ügyészségi csoportvezető ügyészt a katonai főügyész nevezi ki. (2) Magasabb vezető állású ügyész: a) a legfőbb ügyész helyettes; b) a főosztályvezető ügyész; c) a főosztályvezető helyetles ügyész; d) a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a katonai főügyészségi osztályvezető ügyész; e) a főügyész; f) a megyei, fővárosi fő ügyészhelyetles (a továbbiakban együtt: főügyészhelyettes); g) a katonai ügyészséget vezető ügyész. (3) Vezető állású ügyész: a) a katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese; b) a legfőbb ügyészségi osztályvezető helyettes ügyész; c) a megyei, fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyész; d) a legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész; e) a megyei, fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyész; f) a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész; g) a helyi ügyészséget vezető ügyész (a továbbiakban: helyi vezető ügyész); h) a helyi vezetőhelyettes ügyész. (4) A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész — a legfőbb ügyész helyettesi állás kivételével — más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti. (5) A pályázatot a legfőbb ügyész írja ki. A nyilvános pályázati felhívásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. (6) A pályázat elbírálásáig a legfőbb ügyész — a katonai ügyészségi csoportvezető ügyészi munkakör esetében a katonai főügyész — megbízást adhat a betöltetlen vezetői munkakör ellátására.