Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - Az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartása. I. Rész: Útmutató a csoportszámos iratkezelés bevezetéséhez. II. Rész: Csoportszámok. III. Rész: Csoportszámok betűsoros mutatója. • 1951.12.12 [178/1951. (IX. 30.) M.T. sz. rend.; 0.004-18/1951. I. B. M. (BK. 28.) sz. = Belügyi Közlöny 1951/28.]

| 8151. illetményeit, | 8162. fűtés-világítás, 8153. bútorok, 8154. irodaszerek, 8155. irodaszerek, nyomtatványok, 8156. könyvek, hírlapok és így továhh. A könnyűipari minisztérium pénzügyi osztálya a 315 csoportszámot (de a többi pénzügyi csoportszámokat is) összekapcsolja, a központi szervek 1952. évi költség nemrend jelzőszámaival. Pl. a költség nemrend 41 jelz'ó­ezáma az „az ingatlankezeléssel", a 42 jelzőszáma „ingó­karbantartássap', a 43 a „világítással" kapcsolatos költ­ségekéi jelzi. Ezekkel a jelzőszámokkal egészítik ki a 815-ös csoportszámot. Az így keletkező 31542. szám szolgál a3 „ingcítarbanlartással", i 31543. szám a világítással, 31551. szám az irodaszer és nyomtatvány beszerzéssel kapcsolatos iratok nyilvántartására. Ez a munkamódszer csak minisztériumok iratkezelésé­ben alkalmazható. IV. Iratjegyzék (dossié) és gyűjtő ív. Iratjegyzék használata. Amint a nyttvántartólap mintája is mutatja, egy sor­szám alatt 4 beérkező irat nyilvántartására van hely. Egy sorszám alatt tehát csak a kezdő iratot és ugyanab­ban aa ügybon beérkező hárem utóiratot Jegyezhetünk íeL Az ügyben beérkező ötödik és további iratokat a 2. mintájú iratjegyzéken kell iktatni. Iratjegyzéket tehát csak aa ügyben beérkező 5. irat iktatása alkal­mával kell használatba venni. Azonban ha az irat­tári rend megkívánja (könnyen ezéthulló mellék­letek), már a második, vagy harmadik Irat be­érkezése alkalmával is nyithatunk iratjegyzéket. Nin­csen akadálya annak sem, hogv hosszú ideig folya­matban maradó ügyek, vagy előreláthatóan sok irat­váltással járó ügy (pl. építkezés) részére már az első irat beérkezésekor iratjegyzéket nyissunk. Iratjegy­zék használatbavétele alkalmával a nyilvántartó-lap utolsó hasábjába Ij (iratjegyzék) jelzést kell beírni. Ezzel fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a folytatólagosan beérkező iratok nyilvántartása iratjegyzéken történik. Az iratjegy­zék negyedíves és egész ívea alakban készül. Ott, ahol az iratokat összehajtva (akta alak) irattározzák, az ívekben készült iratjegyzékeket kettévágva is lehet használni. Minden egyes ügynél mérlegelni kell, hogy további iratok nyilvántartására milyen méretű iratjegyzéket vegyünk használatba Az Iratjegyzéknek az ügyszám feltüntetésére szolgáló kockájába nem a csoportszámot, hanem az ügyszámot (tehát csoportszám és sorszám), a tárgyrovatba pedig nem a csoport tárgyát, hanem az ügy tárgyát kell bejegyezni. Pl. népszámlálás van. A népszámlálásra vonatkozó ren­delkezéseket a 202-es csoportszámú nyilvántartóién 3-as sorszáma alatt iktatjuk. Négynél több utasítás érkezik, tehát iratjegyzéket kell ryltni. Az Iratjegyzék felső részén lévő kockába nem a 202-es csoportszámot, hanem B 202—3. ügyszámot kell írni. a tárgy feltüntetésére szolgáló részbe pedig nem a 202. csoportszám tárgyát, „statisztika", hanem a 202—3. sz. ügy tárgyát: „nép­számlálást" kell beírni. Iratjegyzéknek nyilvántartás, „iktatás" céljára felhasználása. Tömeges ügyekben, amelyekben utóirat nem érkezik, szükségtelen minden egyes iratot külön-külön sorszám alatt nyilvántartásba venni. Ilyen ügyek nyilvántartására megfelel az iratjegyzékes kezelés. Ennek módja a követ­kező: A megfelelő csoportszámot viselő nyilvántartólap soron következő Sorszáma alatt bejegyezzük a tömeges ügy tárgyát. A beérkező iratok nyilvántartására azonnal iratjegyzéket nyitunk és a beérkezett iratokat mind az lratborítékon iktatj'/k, PL nagyon sok együttélési bizonyítványt kell kiállítani. A hatósági bizonyítványok jelzésére szolgáló 869. csoport" számot viselő nyilvántartólap egyik (soron következő) sorszámának tárgyrovatába a következőket írjuki „Együttélési bizonyítványok." Rögtön bejegyezzük az „Ij" (iratjegyzék) jelzést is. Az együttélési bizonyítványok kiadására irányuló kéréseket az iratjegyzéken iktatjuk A hivatalnál visszamaradó fogalmazványokat (másod­példányok) az iratjegyzékben ábc sorrendben őrizzük. így egyszerűbbé válik az iratnyilvántartás, de a visszakere­sés is. Azonos módon lehet ezt a nyilvántartási módot a többi tömegesen érkező iratok nyilvántartására is alkalmazni. (Kereseti bizonyítványok, íahasziiálat, kihágási megkere­sések, stb.) Több járási tanács végrehajtóbizottsága fent leírt módon kezeli a községi tanácsok végrehajtóbizott­sági üléseiről készült jegyzőkönyveket- A területén működő minden községi tanács vb. ülései jegyrőköny. veinek nyilvántartása céljára külön-külön iratjegyzéket nyitott és az év folyamán beérkező jegyzőkönyveket időrendi sorrendben az iratjegyzéken iktatja. Az iratjegyzékes iktatás tervszerűen előkészíthető. Meg­állapíthatjuk, melyek azok az ügyek, amelyeknek nyil­vántartása iratjegyzéken történhet. A megfelelő csoport­szám jelzésű nyilvántartólap első sorszámait foglaljuk le az iratjegyzéken iktatható ügyek számára Pl. a járás­nál a 115. csoportszámú nyilvántartólap első sorszámai alatt község nevek abc sorrendjében nyitunk a községi tanácsok vb. üléscinek jegyzőkönyvei számára külö.a-kü­lön iratjegyzéket. Az iratjegyzéken iktatást az sem zavarja, ha valamely ügyben váratlanul utóirat érkezik. Ilyen esetben az újab­ban beérkezett iratot külön szám alatt iktatjuk és aa előbbi számnál — a már ismertetett módon — az , irat­tári feljegyzések" rovatban jelezzük az összefüggést. A közoktatásügyi minisztérium az iratjegyzékes keze­lést összekapcsolja a levelező számokkal. A megfelelő csoportszámnál abc. rendben minden iskola számára iratjegyzéket nyit. Az iratjegyzékek számát levelezési számként használja. Minthogy a beérkezett iratokat nem nyilvántartólapon, hanem dossziészerűen az iratjegyzé­keken iktatja, nyilvántartólap céljára iratjegyzéket hasz­nál. Az iratjegyzék vezérlapként szolgál, csak azt mu­tatja, hogy melyik iskolának ügyeit milyen számú irat­jegyzéken iktatják. Könnyebb kezelés és áttekintés céljából az iratjegyzé­keket abc sorrendben kezelik az irattárban. Hol kell az iratjegyzéket kezelni? Az iratjegyzékeket általában az irattárban, az irattári sorozat megfelelő helyén kell tartani. Nincs azonban aka­dálya annak sem, hogy mindaddig, amíg az ügy folya­matban van, az iratjegyzéket a folytatólagosan, beérkező iratok iktatására a megfelelő nyilvántartólap mellett ke­zeljük. Az ügy befejezésekor a hozzátartozó iratokicai együtt — az iratokat az iratjegyzékbe helyezve —- fel­tétlenül az irattárba kell helyezni. Az iratokban használt csoportszámok vizsgálása. A csoportszámok használatában különösen a kezdeti időben tévedések történhetnek Ezért az iratokban hasz­nált csoportszámokat iktatás előtt mindig meg kell vizs­gálni abból a szempontból, beillenek-e a saját iratnyil­vántartásunk keretébe. Ne vegyük át gépiesen a cso­portszámokat. Ha felsőbb szerv három, vagy négy szám­jegyű számot is használ nyilvántartásra, kisebb forgalmú szerv használja a neki megfelelő kétszámjegyes nyilván­tartást. (Pl. 812., vagy 8122. helyett a 81. csoportszámot.) Nagyobb szerv pedig az esetleges kétszámjegyű cso­portszámot egészítse kL Egy ügyhöz tartozó különböző tárgyú iratok nyilvántartása. Egy ügyben különböző tárgyú intézkedések tö ténhet­nek, ezek azonban mind az ügy alaptárgyával (főtárgya*

Next

/
Thumbnails
Contents