Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - Az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartása. I. Rész: Útmutató a csoportszámos iratkezelés bevezetéséhez. II. Rész: Csoportszámok. III. Rész: Csoportszámok betűsoros mutatója. • 1951.12.12 [178/1951. (IX. 30.) M.T. sz. rend.; 0.004-18/1951. I. B. M. (BK. 28.) sz. = Belügyi Közlöny 1951/28.]

65. Állattenyésztés. I I 650. 651. 652. 653. 654. 6o5. 6ÖG. 657. 658. 659 Amint látjuk az ügyköröknek tizes rendszer szerinti csoportosítása teljesen azonos a mindenki előtt isme­retes többi tizedes beosztással (pl. hcsszmértéknél: mé­ter, deciméter, centiméter, milliméter). Minél hátrább van a számsorban a számjegy, annál kisebb egységet jelent. Viszont a kisebb egység mindi? benne foglalta­tik a nagyobb egységben. A miliimiéier a centiméter­ben, a centiméter a decimé térben stb. Ugyanígy a ezarvasmarhatenyésztés benne foglaltatik az állatte­nyésztés fogalmában, viszont az állattenyésztés a me­Eőgazdaság egyik része. A csoportszámok számjegyei közül balról jobbra ha­ladva az első számjegy mindig a főcsoportot, a máso­dik számjegy a csoportot, a harmadik az alcsoportot jelzi PL Főcsoport: „Pénzügy" S Csoport: „Költségvetés" 1 Alcsoport: „Számadások" 9 A csoportszám megállapítása. A csoportszámok nem jelölnek szerveket, nem igar Kodnak egyik szerv ügybeosztásához sem. Egyetlen szerv­nek sincsen önálló, kizárólag saját használatára szol­gáló csoportszáma. Iratainak nyilvántartására nr'n"'egvik szerv, bármelyik főesoporíban szereplő, az ügy tárgyá­nak jelzésére megállapított csoportszámot köteles hasz­nálni. Az irat csooortszámát a II. részben köbölt részletes beosztásból állapíthatíuk meg Megkeress'ik az ügynek főcsoportját, azonbelül csoportját és alcsoportját. Segít­séget nyújt a cscpcrtczám kikeresésében a III. részben közölt tárgymutató is. Egy-egy szerv ügykezelésén belül megkönnyíti és egyszerűvé teszi a csoportszámok pontos megállapítását az iratkezelési terv. A terv elkészítésére az „iratkeze­lési terv" bekezdésű részben adunk megfelelő útmu­tatást. II. Az irat nyilvántartása. Az iratnyilvántartás (iratkezelés) eszközei. A csoportszámos iratnyilvántartás és kezelés számc3 munkamozzanatot von össze, tehát kevesebbléle nyom­tatványra leisz s>zükségünk. A leegyszerűsített iratkeze­lés céljára a következő nyomtatványokat kell hasz­nálni: 1. Nyilvántartólap (l-es számú minta.) 2. Iratjegyzéknyilvántartó (2-es számú minta). 3. Gyüjtőív (3-as számú minta). Az iratok nyilvántartása (iktatása). Ai iratok nyilvántartá-ára az 1. számú mintájú nyil­váníRrtólapot kell használni. Erre a lapra kell beérke­zéstől-seiejtezásig az összes nyilvántartási adatokat fel­jegyezni. A lap felső részén (fejléc) négy kocka van. Az első kockába azt a csoportszámot kell beírni, ame­lyik csoportszám alá tartozó ügyek iratait a lapon ik­tatni fogjuk, a második kockába a külön jelzések (ma­gyarázat később következik) kerülnek. A hsttmadik kocka a csoportszám tárgyának feljegyzésére szolgái. Ide mindig a II. részben felsorolt csoportszám mellett szereplő szöveget kell írni. Az utolsó kockába az előadó nevét (jelzését) kell bejegyezni. Azonos ügycsoportba érkező egyes ügyek iratait egy lapon külön-külön sorszám alatt kell iktatni. Ez a sor­szám különbözteti meg (vá'asztja el) egymástól a cso­porthoz tartozó egyes ügyek iratait. Példa: a vámügysk csoportszáma: 359. A hivatalhoz az évben elsőnek beérkező vámkedvezményre vonat­kozó ügyet a nyilvántartóiap első sorszáma alatt i'ttat­juk. Ennek a — mondjuk Kovács János, alsódsbasi tejkos vámkedvezményére vonatkozó — ügynek iktató­száma S"9—1. lesz A második beérkező — mondjuk Nagy Pál vámkedvezmény — kérése a 2. sorszá­mot kapja. Ennek az ügynek száma 352—2. ksz. A har­madik beérkezett ügyet a nyilvántartó'ap soron'-övet­kezj — tehát a 3. — serszáma alatt iktatjuk és így tovább. Ugyrnígy a 649. csoportszám alatt ik atett ..mezőgazdasági kampány-munkák" iratoknál: a 6'9—3. szám ala't eselleg a tarlóhántásra vonatkozó uta^í'ások, a 649—12. szám alatt pcd'g esetleg az őszi mélyszán­tásra vonatkozó iratok nyernek iktatást. A nyilvántartólap mindegyik oldalán 10—10. ügy ira­tainak nyilvántartására szolgáló rovat van. Ezeket a rovatokat minden évben 1 számmal kezdve megszakí­tatlan sorrendben kell folyamatosan megszámozni. Ha egy lap betelik, a sorszámozás az új lapon folyamato­san folytatódik. Mindegyik sorszám csak egy ügy iratainak nyilván­tartására szolgák Azonos ügyre vonatkozó iratok:! min­dig ugyanezen sorszám alatt kell nyilvántartani. Uj sorszámmal csak kezdő iratot szabad nyilvántar­tásba venni. Kezdő iratnak azt az Iratot kell tekinteni, amellyel az ügy megindul, illetve amely irat az ügyben a folyó évben elsőnek érkezik be. Ez lehet beadvány, átirat, felhívás, hivatalból készített intézkedés etb. Az irat nyilvántartásba vétele (iktatása) előtt me-* kell álla­pítana nem történt-e már az ügyben folyó évben ikta­tás, azaz nincs-e már az ügynek a folyó évbm elöirata. Olyan ügyet, amelyben a folyó évben már törtent ik'a­tá?, nem szabad új sorszám alatt bejegyezni. Ugyan­abban az ügyben érkező iratokat (utóiratok) a'szám alatt kell nyilvántartásba venni (iktatni). Nyilvántartás előtt az irat csopcr'i-zámát és tárgyát a nyilvcntar'ólap felsőrészének kockáiba írt számmal és tárggyal muiíig ös<:ze kell hasonlítani, nehogy tévedésből mástár"vú Íra­tó!: nyilvántartáséra szolgáló lapra kerüljön a felje-'yzás. An évszámot mindig a nyiiván.tartólan balfelső sarkában kell feltüntetni. Az évszámot a beérkezés idejének fel­jegyzésére szolgáló rovatba is beírni tehát felesleges. A nyilvántartólap felső jobb sarkán helv van arra is, hogy az azonos csoportszám alatt nyitott több laoot sor­számozzuk. Ez a számozás kizárólag a lapok re~d'o~ntar­tására szolgál. A lacszám nem rés^e az : kt~t^—áim-'k (ügyszámnak), azt sem az iraton, sem a t'.szlázaton fel­tüntetni nem szabr.d. Kezdő-irat bejegyzése a nyüvántartőlapra (kezdő-irat iktatása). A nyilvántartólapon egy ügy ira+ainak nyilvántartá­sára szolgáló rovat 4 alrovatra oszlik. A kezdőiratra vonatkozó ada'okat mindig az 1 alszám rovatába kell bejegyezni. A beérkezés ideiének c ak hó­napját és napját kell beírni, ésoed'g a bóriaoot roma', a napot pedig arabsszámmal. A beérkezés évét a lap bal­felsősarkába írt feljegyzés tünteti feL A beküldő nevének beírásánál az általánosan elfoga­dott (köztudatba ment) közérthető rövidítéseket lehet használni. (Népbolt, Közért, B. M.,' vb. stb.) Fenntartott szám Minőségi állattenyésztés Szarvasmar ha­tenyCsztés Lótenyésztés Sertés, juh, kecelte tényé.zt és Baromfi és egyéb klsá.litok tenyésztése Takarmány ellátás Állategészségügy, állalvédelem Fenntartott szám Fenntar'.ott szám

Next

/
Thumbnails
Contents