Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Építésügy - Utasítás az Építőanyagipari Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó trösztök, egyesülések, vállalatok és egyéb szervek iratainak megőrzése és selejtezése szabályozásáról a 185/1951. (X. 23.) M. T. sz. rendelet alapján. Melléklet: 1-2. • 1952.07.09 [48/1952 Épa. M. sz. utasítás = Építőanyagipari Közlöny 1952/17.]

lalat dolgozóját 15%-OS bércsökkenéssel járó 3 havi javítóncvelő munkára, Skrabanck Máriát, a Budapesti Cementáruipari Vállalat dolgozóját 15% -os bércsökkenéssel járó 2 havi javítónevelő munkára. Bakos Annát, a Sajószentpéteri Üveggyár dolgozóját 20%-os bércsökkenéssel .járó 5 havi javHónevclő munkára. Hankó Józsefet, a Sajós/.entpétcri Üveggyár dolgozóját 20%-Os bércsökkenéssel járó 4 havi javítónevelő munkára, Lakatos Eleket, a Sajószentpéteri Üveggyár dolgozóját 10%-os bércsökkenéssel járó 3 havi javítónevelő munkára. Csákó Károlyt, a Gránit Csiszolókoronggyár dolgozóját 20%-os bércsökkenéssel járó 4 havi javítónevelő munkára ítélte. < Bírságok. A Beton és Cenientáruipari Igazgatóság vezetője Gellért Gábort az Épületelemgyár igazgatóját 300 Ft rendbírsággal sújtotta, mert rz üzemi kollektív szerződés előkészítési munkáit elhanyagolta és a határidőt nem tartotta be. A Mész- és Cementipari Igazgatóság vezetője a Bélapátfalvái Cement és Mészműnél Hidas Árpád igazgatót 500.— Ft, Barta Károly nnrmaosztályvezetőt 200.— Ft. Demcsik Géza főművezetőt 200.— Ft, Hannncrstein Károly művezetőt 200.— Ft, Márton Jenő művezetőt 100.— Ft, Szabó Béla üzemvezetőt 100.— Ft, Szévald Ferenc művezetőt 50.— Ft rendbírsággal büntette, mert a laza normák, helytelen időutalványozás és ellenőrzés nélküli beírások miatt a vállalat május havi béralapját túllépte. Antal Gyulát, a Parafakőgyár Igazgatóját a X. ker. Tanács VB, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság 300.— FI pénzbírsággal sújtotta, mert több dolgozót munkakönyv nélkül és több önkényes kilépőt közvetítés nélkül alkalmazott. MINISZTÉRIUMI KÖZLEMÉNYEK 48/<952. sz. Miniszteri utasitás az iratok megőrzés*

5 mm. ről és selejtezéséről. A 185/1951. (X. 23.) M. T. sz. rendelet alapján az Építöanyagipari Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó trösztök, egyesülések, vállalatok és egyéb szervek iratainak megőrzését és selejtezését <iz alábbiak szerint szabályozom: I. A selejtezés tárgya. 1. A jelen utasítás szempontjából iratnak kell tekinteni az iklatmányt és mellékletét, a közületekhez érkezett, vagy annak működése során keletkezett jegyzőkönyvet, feljegyzést, jegyzéket, térképet, térképszerű vázlatot, képes ábrázolást, műszaki leírást, levelet, okmányt, továbbá az irattári anyag kezeléséhez szükséges segédkönyvet, (nyilvántartó könyv, iktatókönyv, lajstrom, napló, sorkönyv, mutatókönyv, irattári könyv), valamint a pénz- és vagyonkezelés következtében keletkezett könyvet. nyilvántartást, leltárt, számadási okmányt. 2. A közületi irattárak bármely anyaga csak a jelen utasításban szabályozott selejtezés útján semmisíthető meg. II. Iratmegőrzés ideje. 1. A közületek irataikat az azokban történt utolsó érdemi intézkedés keltétől .számított 5 évig kötelesek általában megőrizni. 2. A megállapított megőrzési időtartam lejáratakor sem szabad kiselejtezni a következő iratokat: a) a közületek szervezetére, működésére, fejlődésére é,s ügykezelésére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratokat, b) politikai, gazdasági, tudományos, történeti, vagy művészeti szempontból értékes iratokat, C) műszaki leírásokat, miiszaki gyártási és gyári terveket, d) az 1867-ben, vagy az ezt megelőző időben keletkezett iratokat, c) az irattárakban őrzött közlevéltári anyagot képező iratokat, f) az 1919. jan. 1-töl 1919. dec. 31-ig terjedő időben keletkezett iratokat, g) az 1868—1946. december 31-ig terjedő időben keletkezett azon iratokat, amelyeknek tartalma a munkás-, vagy politikai mozgalmakkal kapcsolatos, ideértve a fasiszta mozgalmakat is, h) továbbá mindazokat az iratokat, könyveket, brossurakat, amelyeket jelen utasítás a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek rendel átadni, i) azokat az iratokat, amelyeket az ügykörjegyzék «nem selejtezhetőnek» nyilvánít. 3. A jelen utasítás mellékletét képező ügykörjegyzék tartalmazz.;] azokat az iratokat is, amelyeket 5 évnél hosszabb ideig kell megőrizni, illetve, amelyeket kiselejtezni nem szabad. 4. Az ügykörjegyzékben fel nem sorolt azon iratok megőrzési idejét, amelyekre az ügyintézés (közület működései érdekében 5 éven túl is szükség van, a szükségesség időtartama szerint a közület vezetőjeállapítja meg. III. A selejtezés időpontja. 1. A közületek kötelesek ellenőrzés céljából a selejtezés megkezdésének és befejezésének időpontjáról a minisztérium ellenőrzési osztályát, a Levéltárak Országos Központját és a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet 5 nappal előbb írásban értesíteni, ez utóbbit a befejezés előtt arról is, hogy mennyi a részére kiselejtezett irat mennyisége. A selejtezést akkor is meg lehet kezdeni, ha a LOK. vagy a MMI. szakértői nem jelennek meg. 2. A közületek irattáruknak 5 évnél régebbi évfolyamát évenként kötelesek selejtezni. 3. Az 1946. évben és az ezt megelőző években keletkezett iratok selejtezését legkésőbb 1952. aug. 1. napjával meg kell kezdeni é.s 1952. dec. 31-ig be kell fejezni. 4. A selejtezést ;i továbbiakban minden év november hó 1. napjával kezdődő és a következő március hó 1. napjával végződő időpontban kell elvégezni. IV. A selejtezés módja. 1. A selejtezést a közület vezetője által kijelölt selejtezési felelős irányítása é.s ellenőrzése alatt o közület erre kijelölt dolgozói végzik, (selejtezési brigád, i A brigádot a selejtezési felelős alakítja meg a