Szervellenőrzés

Takács Edit: Az önkormányzati levéltárak gyűjtőterületi munkája. • 1998. [LSZ 1998/3. 29-51. p.]

Az önkormányzati levéltárak gyűjtőterületi munkája* Magyarországon a tudományok hierarchiájában mindig komoly tekintélye volt a történettudománynak, az általa kiformált ismeretek az általános műveltségnek éppúgy nélkülözhetetlen elemének számítottak, mint a nemzeti érzés alapjának.1 A történeti tudományok és segédtudományainak elismertségét és a hozzájuk kapcsolódó mai társadalmi igényt jól tükrözik az 1997. évi CXL. törvény praeambulumának szavai: „a kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevó'i; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető' joga. Az e javak körébe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége."2 A felsorolt elvárások teljesíthetősége, a új és várhatóan a jövőben tovább növekvő tudományos kutatói és állampolgári igények kielégítése érdekében időszerű megvizsgálni és átgondolni a helyi levéltárakban folyó gyűjtőterületi munka napi gyakorlatát, jövőbeni feladatait, lehetőségeit.3 A gyűjtőterületi munka kialakulása, gyakorlata és jogszabályi feltételei 1989-ig A magyar levéltárügy helyét, feladatait, fejlődésének lehetséges irányát a század első felében olyan történészek fogalmazták meg, mint Mályusz Elemér vagy Szabó István, hangsúlyozva az írott történeti források keletkezésének rendkívül tág körét, ezzel összefüggésben a levéltárosok gyűjtőmunkája szélesítésének, egyidejűleg a források feldolgozásával foglalkozó történészek témaválasztásai bővítésének szükségességét.4 Sajnos sem a korabeli hatalom, sem az akkori társadalmi szervezetek, de a különböző gazdasági vállalkozások, kulturális és oktatási intézmények sem ismerték fel irataik történeti jelentőségét, archiválásának szükségességét. Ma már pontosan tudjuk, hogy a történeti források társadalmi méretű védelmének - ezzel összefüggésben megőrzésének, levéltári elhelyezésének és feldolgozásának - elmaradása nagymértékben akadályozta és gátolja napjainkban is múltunk hiteles feltárását, feldolgozását. A második világháborút követően jogszabályok szintjén történtek előbbre * A cikk a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1998. évi vándorgyűlésén elhangzott előadás szerkesztett változata. (A szerk.)