Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
45 2020/4. ▪ 31 – 51. ményterület egésze vonatkozásában. De rendelkezésre áll a „közfeladatot ellátó szerv” kategóriája, s ez alapján a levéltárnak már vannak intézkedési jogosultságai. A koncepció egyik célja az intézményrendszer működésének a feltárása, függetlenül a mindenkori fenntartótól. Míg levéltári illetékességi körről az állami/önkormányzati fenntartású köznevelési intézményeknél beszélhetünk (568 szerv), a „közfeladat ellátása” előtérbe állításával átfogható a teljes intézményi terület (807 szerv). Ez a szám azonban az óvodák nélkül is igen jelentős (478 szerv), ami nem mellékes szempont egy gyűjtőterületi koncepció készítésekor. Az illetékesség kérdése átvezet végül a szervellenőrzés problémájához. A koncepció összeállítása során megpróbáltunk a realitások talaján maradó tervet készíteni, hiszen az elmúlt évtizedek során sem a BFL, sem más illetékes közlevéltár nem volt képes ezt a nagyszámú intézményt felölelő rendszert kellően kézben tartani, érdemben vizsgálni, sem erőforrásaik, sem infrastruktúrájuk nem volt meg hozzá. Ha abból indulunk ki, hogy a 27/2015. sz. EMMI-rendelet szerint a „működése során maradandó értékű iratokat létrehozó szerv” iratkezelésének ellenőrzését ötévenként kell elvégeznie a levéltárnak, akkor ez csak az állami/önkormányzati fenntartású köznevelési intézményeknél éves szinten 114 ellenőrzését jelentené, az óvodák nélkül is 72-t! A tanulmány elején említett 1500 szervünk többsége ugyan nem igényel állandó kapcsolattartást, de a tizenkét fős osztály (ahol az oktatási referencián két fő dolgozik) lehetőségeit e szakterületre maximálisan kihasználva, évenként kb. tizenöthúsz szervellenőrzést tűztünk ki célul. Feladatok és ütemezésük A koncepció középtávú tervezésre szolgál, abban megjelölve a folyamatosan végzendő, illetve az elsődleges feladatokat. A folyamatos feladatok közé tartozik a szervnyilvántartási adatok frissítése, összevetve az abban szereplő oktatási-nevelési intézménylistát az Oktatási Hivatal, a tankerületi központok és a szakképzési centrumok nyilvántartásával. E munkával együtt szükséges végezni a már megszűnt intézmények és jogutódaik iratainak feltérképezését, illetve az oktatási adattár pontosítását. Az elsődleges feladatok közé tartozik a még kint levő 1948 előtti elemi, polgári stb. iskolai iratok (és a látogatott iskolák egyéb maradandó értékű iratainak) behozatala, hogy ezzel az államosítás előtti oktatási rendszer iratátvételeit befejezhessük, és ezzel is segítsük a dualizmus kora és a Horthy-korszak oktatásügyének minél szélesebb körű vizsgálatát. Mint említettem, a jelenleg is működő fővárosi oktatási szervek csekély mértékben reprezentáltak a levéltár állományában, ezért a régi iratok felderítése mellett fontos feladat a működő intézményekkel való kapcsolatfelvétel, azok iratainak felmérése, és a maradandó értékűek átvétele. Mivel a BFL illetékességi és gyűjtőkörébe tartozó 454 iskolából 408 intézmény nem adott át iratot a BFL-nek, ezért A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai
