Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
39 2020/4. ▪ 31 – 51. A fővárosi iskolai iratok területén az ötvenes évek elején a nagy selejtezések ellenőrzése mellett a levéltárosok kérdőíveket is kiküldtek a szerveknek a náluk őrzött iskolai iratok felmérése, a szervnyilvántartás kialakítása céljából. A két munka együttes eredményeként az ötvenes-hatvanas években jelentősen gazdagodott a BFL iskolai iratanyaga. Ezt követően a nyolcvanas évek elején megismételték a kérdőíves felmérést, de a raktári helyhiány miatt ekkoriban nagyobb behozatalok nem történtek. Komolyabb változást a 2005-ös év jelentett, amikor a BFL új épületbe költözése után az iskolai referencia akkori tagjai (Agócs Tibor, Sasfi Csaba) egy nagyobb kérdőíves felmérést bonyolítottak le. Ezt követően főként az elemi, a polgári és a középiskolák anyagából nagyobb iratátvételekre is sor került. A levéltárat érintő létszámleépítés és egyéb tényezők miatt 2012 után e munka hosszú évekre megakadt. A gyűjtőterületi munka elvi programja A jogi kereteknek, az értékhatár-vizsgálatok eredményeinek az áttekintése, illetve a korábbi gyűjtőterületi gyakorlat felülvizsgálata után lehetett nekikezdeni az új koncepció elkészítésének. Ez részint arra a bevezetőben már említett tényre épít, hogy az oktatás rendszerének kiemelt jelentősége van a társadalom életében, így annak különböző szinten működő intézményei nem sorolhatók automatikusan értékhatár alá vagy fölé. Szakítottunk az értékhatár-vizsgálatok véleményünk szerint merev, csak a szervek besorolására irányuló megközelítésével. Ezenfelül a megújuló kutatói, történészi érdeklődésre, a kvalitatív vizsgálatok és a mindennapi élet történetének előtérbe kerülésére is tekintettel voltunk a munka során, hiszen e kutatásoknak igen fontos forrásai lehetnek például az iskolai fegyelmi iratok és a különböző jegyzőkönyvek. A közoktatási rendszer áttekintéséhez fontos, ha tudjuk, mekkora intézményhálózatról van szó.21 2017 elején Budapesten 894 köznevelési tevékenységet folytató intézmény működött.22 Mivel egyes intézmények több képzési területen is működ hetnek, így az alábbi táblázatban csak összevont kategóriákat mutatok be: 21 Bár a koncepció elkészítése óta eltelt bő három év, de az akkori elképzelések érthetősége miatt a korabeli adatokat adom meg referenciaként, eseténként kiegészítve azt a jelenlegi helyzettel. A továbbiakban az oktatás kifejezés alatt a közoktatás értendő. 22 2020 augusztusában 940 ilyen intézmény működik a fővárosban. Az óvodák, alsó- és középfokú iskolák kapcsán lásd: h ttps://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/koznevelesi_intezmeny kereso/!DARI_Intezmenykereso/oh.php?id=kir_int_talalat ; a szakképzési centrumok alá tartozó fő városi intézmények (60 iskola) vonatkozásában lásd: https://www.nive.hu/index.php?option=com_ content&view=article&id=595&Itemid=267 (Itt érdemes a centrumok saját oldalait nézni a ponto sabb adatok miatt – a letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai