Iratértékelés, illetékesség

Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.

39 2020/4. ▪ 31 – 51. A fővárosi iskolai iratok területén az ötvenes évek elején a nagy selejtezések ellen­őrzése mellett a levéltárosok kérdőíveket is kiküldtek a szerveknek a náluk őrzött isko­lai iratok felmérése, a szervnyilvántartás kialakítása céljából. A két munka együttes eredményeként az ötvenes-hatvanas években jelentősen gazdagodott a BFL iskolai iratanyaga. Ezt követően a nyolcvanas évek elején megismételték a kérdőíves felmé­rést, de a raktári helyhiány miatt ekkoriban nagyobb behozatalok nem történtek. Komolyabb változást a 2005-ös év jelentett, amikor a BFL új épületbe költözése után az iskolai referencia akkori tagjai (Agócs Tibor, Sasfi Csaba) egy nagyobb kérdőíves felmérést bonyolítottak le. Ezt követően főként az elemi, a polgári és a középiskolák anyagából nagyobb iratátvételekre is sor került. A levéltárat érintő létszámleépítés és egyéb tényezők miatt 2012 után e munka hosszú évekre megakadt. A gyűjtőterületi munka elvi programja A jogi kereteknek, az értékhatár-vizsgálatok eredményeinek az áttekintése, illetve a korábbi gyűjtőterületi gyakorlat felülvizsgálata után lehetett nekikezdeni az új koncepció elkészítésének. Ez részint arra a bevezetőben már említett tényre épít, hogy az oktatás rendszerének kiemelt jelentősége van a társadalom életében, így annak különböző szinten működő intézményei nem sorolhatók automatikusan ér­tékhatár alá vagy fölé. Szakítottunk az értékhatár-vizsgálatok véleményünk szerint merev, csak a szervek besorolására irányuló megközelítésével. Ezenfelül a megújuló kutatói, történészi érdeklődésre, a kvalitatív vizsgálatok és a mindennapi élet tör­ténetének előtérbe kerülésére is tekintettel voltunk a munka során, hiszen e kuta­tásoknak igen fontos forrásai lehetnek például az iskolai fegyelmi iratok és a külön­böző jegyzőkönyvek. A közoktatási rendszer áttekintéséhez fontos, ha tudjuk, mekkora intézmény­hálózatról van szó.21 2017 elején Budapesten 894 köznevelési tevékenységet folytató intézmény működött.22 Mivel egyes intézmények több képzési területen is működ ­hetnek, így az alábbi táblázatban csak összevont kategóriákat mutatok be: 21 Bár a koncepció elkészítése óta eltelt bő három év, de az akkori elképzelések érthetősége miatt a korabeli adatokat adom meg referenciaként, eseténként kiegészítve azt a jelenlegi helyzettel. A továbbiakban az oktatás kifejezés alatt a közoktatás értendő. 22 2020 augusztusában 940 ilyen intézmény működik a fővárosban. Az óvodák, alsó- és középfokú iskolák kapcsán lásd: h ttps://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/koznevelesi_intezmeny kereso/!DARI_Intezmenykereso/oh.php?id=kir_int_talalat ; a szakképzési centrumok alá tartozó fő ­városi intézmények (60 iskola) vonatkozásában lásd: https://www.nive.hu/index.php?option=com_ content&view=article&id=595&Itemid=267 (Itt érdemes a centrumok saját oldalait nézni a ponto ­sabb adatok miatt – a letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai

Next

/
Thumbnails
Contents