Iratértékelés, illetékesség

Sáfár Gyula: Forrásérték vizsgálat a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya irataiban. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 61-65.

A tervanyagok, műszaki dokumentációk átvétele és rendezése... 65 lános rendezési terve, Csorvás, Füzesgyarmat, illetve városrészekre vonatkozó tervek (Orosháza Szőlő városrész házhelyrendezési terve, Szarvas Szentesi út házhelyrendezési terv). Ezeken kívül említést érdemel a Mezőkovácsházi járás tanyai lakosság életkörülményeinek felmérése (1973), a falusi népművelés problémáit vizsgáló anyag (1968), a Békés megyei közüzemi vízművek arzénmentesítése II. (1982). A településrendezési tervek és a különböző tanulmányok az 1990 utáni önkormányzati időszakból is megtalálhatók az irattárban. Bár a településrendezési tervek több példányban készültek, egy részük megtalálható a VÁTI-nál, mégis a helytörténeti szempontokat figyelembe véve – egy előzetes iratértékelés után – érdemes ezeket az iratokat átvenni levéltári megőrzésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a megyei önkormányzatok jelenleg komoly irattározási problémákkal küzdenek, még inkább fontosnak érezzük a rendezési tervek levéltári átvételét, mert lehet, hogy ezt később már nem tehetjük meg. MAROSVÁSÁRHELYI ELISMERÉS AZ ELTE TÖRTÉNÉSZ PROFESSZORÁNAK

Tiszteletbeli doktori címet adományozott Szögi László történésznek, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzorának a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem. A szakértő a kortárs történetírás területén végzett tudományos és szakmai kiválóságának elismeréseként, valamint Erdély modern kori történelmének megismeréséhez való hozzájárulásáért vehette át Doctor Honoris Causa díszoklevelet. Szögi László beszédében úgy fogalmazott: a díjnak a személyes elismerés mellett sokkal mélyebb jelentősége van. „Közép-Kelet-Európa kis nemzetei sokkal többet őriztek meg azokból az európai értékekből, amelyekre napjaink nyugat-európai politikusai hivatkoznak. Régiónkból nem veszett ki a nemzeti összetartozás, és most nem a nacionalizmusra, hanem inkább a patriotizmusra gondolok” – fogalmazott a történészként, levéltárosként és könyvtárosként is tevékenykedő professzor. Szögi László úgy véli: súlyos válsághelyzet alakult ki napjainkra, ezért közös céljainkra és érdekeinkre kell figyelni, nem pedig arra, ami a múltban elválasztott. „Ezen belül kiemelt szerepe lehet a román–magyar kapcsolatoknak, amint azt az európai és világtörténeti események most kikényszerítik, vagy ha úgy tetszik, elősegítik” – fejtette ki a kitüntetett, aki kutatóként a magyar felsőoktatás 19. századi történetével, a magyar diákok külföldi peregrinációival, történeti földrajzzal és az egyházigazgatás történetével foglalkozik. Szögi László tíz magyarországi egyetem levéltári forrásainak összegyűjtését és rendezését végezte el. Az ünnepségen laudációt mondó Cornel Sigmirean, az egyetem szenátusának elnöke elmondta: „az 1948-ban Budapesten született Szögi László Magyarország, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Románia, Németország, Svájc és még számos ország archívumát kutatta fel, elemezte, rendszerezte”.