Iratértékelés, illetékesség

A köziratok levéltári értékelésének kérdései. Szerk. Lakos János. • 2002. [MOL]

JEGYZETEK 1 Planning

for the Archivál Profession: A Report of the SAA Task Force on Goals and Priorities (Chicago, Society of American Archivists, 1986) 2 TheodorR.

Schellenberg: Modem Archives. Chicago, The University of Chicago Press, 1956. 3 Theodor R.

Schellenberg: The Appraisal of Modem Public Records. Bulletins of the National Archives Number 8 (October 1956) 4 Hilary Jenkinson:

A Manuál of Archive Administration and Including the Problem of War Archives and Archive Making. Oxford, The Clarendon Press, 1922. 5 A

brit laissez-faire gyakorlattal ellentétben a német levéltárosok 1937-es gothai ülésén Heinrich Ottó Meisner meghatározta az iratértékelés során érvényesítendő legfontosabb szempontokat is. E szerint az irat kora, az irat tartalma, valamint a keletkeztető szervnek az állami hierarchiában elfoglalt helye szabja meg az irat levéltári értékét. A hierarchiában alacsonyabb helyen álló intézmények iratanyagait Meisner kevésbé értékesnek tartotta, fontosságukat pedig elsősorban az önálló döntéshozatali jogkör mértékétől tette függővé. 6 A

"bizonyító érték" kategória keretében Schellenberg a német formális és a kormányzati hierarchiát követő értékszempontot érvényesíti, elfogadva azt is, hogy az alacsonyabb szintű, illetve helyi intézmények iratanyaga annál kevésbé fontos, minél kevésbé önállóak döntéshozatalukban és az intézményi hierarchia minél alacsonyabb fokán állnak. 7 Frank G. Bürke:

The Future Course of Archivál Theory in the United States. American Archivist 44 (1981), 40-46. p. 8 Lásd például

Harold T. Pinkett (1981:44), Lester J. Cappon (1982:45), Michael A. Lutzer (1982:45), Gregg D. Kimball (1985:48), John W. Roberts (1987:50), Richárd J. Cox—Helen W. Samuels (1988:51) cikkeit az American Archivist hasábjain. 9 Lásd

pl. Harold E. Thiele: Appraisal, Provenance and the Computer Revolution: An Examination of Organizational Records in the Electronic Age. http://edfu.lis.uiuc.edu/review/ó/thiele/hrrnl 10 Az

adat élettartamának kérdése csak közvetve érintkezik az elektronikus adathordozók élettartamának ügyével, amely szintén eleven probléma, de sokkal inkább megoldandó technikai, semmint levéltárelméleti feladat. 11 Bár az

elektronikus iratok hitelességének biztosítása terén az utóbbi években komoly előrelépések történtek, az elmúlt két évtized iratait ez természetesen nem érinti. 12 Idézi:

Tyler O. Walters: Contemporary Archivál Methods and Preservation Decision-Making. American Archivist 59. (Summer 1996) 322-337. p. 13 Uo. A Glossary for Archivists, Manuscript Curators and Records Managers. szerk.: Lewis Bellardo és Lynn Lady Bellardo. Chicago, Society of American Archivists, 1992. 15 Lásd ezzel kapcsolatban:

Terry Cook: The Appraisal of Records Containing Personal Information. A RAMP Study with Guidelmes (UNESCO, Paris, 1991.) 16 Terry Cook:

Overview of Appraisal: Why Are We Here This Week. Presentation to Appraisal Seminar, Monash University, Melbourne 1999. 17 Terry Cook:

Mind Over Matter: Towards a New Theory of Archivál Appraisal. Idézi: Walters uo. 18 National Archives

of Canada Act. 1990. Government-Wide Plan for the Disposition of Records 1991-1996. 19 Frank Boles - Júlia Marks Young:

Archivál Appraisal. New York, Neal-Chumann Pub. Inc. 1991. 20 B. Reed:

Appraisal and disposal (1993). Idézi: Thiele uo. 21 Lásd például:

Charles Dollár: Archivál Theory and Information Technology, 54 vagy Dávid Bearman: An Indefensible Bastion: Archives as Repositories in the Electronic Age. Mindkettő: Archivál Management of Electronic Records, Archives and Museums Informatics Technical Report No. 13. (Pittsburgh 1993.) 22 Az "új

paradigma" híveinek kritikáját lásd pl.: Linda J. Henry: Schellenberg in Cyberspace. The American Archivist, Vol. 61. (Fali 1998), 309-327. p. 23 Sőt

általában jogszabályok is kötelezik a közintézményeket, hogy új irategyütteseiket levéltárosok által értékeltessék. 24 Elsősorban

Dávid Bearman, Margaret Hedstrom, Charles M. Dollár, vagy Terry Cook.