Iratértékelés, illetékesség

A köziratok levéltári értékelésének kérdései. Szerk. Lakos János. • 2002. [MOL]

2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MINTA IRATTÁRI TERVE (1999) A belügyminiszter a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján 38/1998. (LX. 4.) BM számon rendeletet adott ki a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról, és annak mellékleteként minta irattári tervet tett közzé. A valójában kerettervnek tekinthető irattári mintaterv csak az irattári rendszer tagolódását és a rendszerbeli alapkategóriákat rögzítette, míg az alapkategóriákhoz kötődő ügyköröket az önkormányzatoknak saját iratkezelésük alapján kellett volna megállapítaniuk. Kerettervre épülő egyedi irattári terv összeállításának Magyarországon nincsenek hagyományai, ráadásul semmilyen példatárat, útmutatót a rendelet nem közölt, ami támpontul kínálkozott volna végrehajtásának értelmezéséhez. Nem meglepő tehát, hogy módosítására egy éven belül sor került. A 22/1999. (VII. 16.) BM rendelet - az iratkezelési szabályzati rész érvényben hagyása mellett - új minta irattári tervet léptetett az előző helyébe, és hatályon kívül helyezte a tanácsi szervek ügyiratkezelésének szabályairól szóló 1/1982. (TK 5.) MTTH utasítást és a 2/1984. (TK 28.) MTTH utasítással módosított 8/1973. (TK 51.) MTTH utasítást. Az új irattári tervek bevezetésének határidejéül 2001. január l-jét szabta meg. Az előzőhöz képest teljesen más alapokon nyugvó új minta irattári terv koncepcionálisan és formai elemeiben is - némi módosítással - a tanácsi irattári tervek struktúráját és jelzetrendszerét veszi át. Szerkezete általános és különös részre tagolódik. Az általános rész a több szervezeti egységnél vagy ügyintézőnél keletkezett ügyköröket, míg a különös rész a szakigazgatásban előforduló ügyköröket tartalmazza. Az irattári terv célkitűzésének, felépítésének, jelzetrendszerének részletes ismertetéséről - néhány különbség említésével - eltekinthetünk. Az egyik különbség az ügykörök számozásából adódik. A sorszámozás nem ágazatonként újrakezdődő, hanem folyamatos, az újonnan keletkező ügyek bevezetésére az ágazatok végén még felhasználható számkeret (10-20) maradt. Az ágazati betűjelek majdhogynem változatlanul maradtak, néhány betűjel elmaradt, és az általános rész jelzésére "U" betűjelet alkalmaz. Nem teljesen újdonság, de megemlítjük, hogy az ügyviteli vagy