Iratértékelés, illetékesség
Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]
szabályokat kell alkalmazni, vagyis a működésüket leképező irattípusok a részközgyűlési jegyzőkönyvek és a küldöttgyűlési jegyzőkönyvek . Egyszemélyes részvénytársaságnál és egyszemélyes kft-nél - amint az ismert - a közgyűlés és taggyűlés nem működik, ezért az ezek hatáskörébe tartozó kérdésekben mindig az egyszemélyi tulajdonos (alapító, az egyedüli tag, ill. részvényes) dönt, aki döntéseit ún. alapítói utasításokban vagy alapítói határozatokban közli. A gazdasági társaságok ellenőrző testületi szerve a felügyelőbizottság, amelynek létrehozása csak a részvénytársaság és a szövetkezet esetében kötelező, a többi társasági formánál ez csupán lehetőség, ill. csak bizonyos mutatók elérése után válik kötelezővé. A felügyelőbizottság az ügyrendjét, azaz a működési szabályzatát maga állapítja meg a társaság legfőbb szervének jóváhagyásával. A hatáskörébe tartozó ügyekben döntésének körülményeit, felügyelőbizottsági jegyzőkönyvben rögzíti. Ellenőrzi a társaság ügyvezetését, annak valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentését. A gazdasági társaság legfőbb döntéshozó szervének évente legalább egyszer jelentést tesz, ill. elfo gadó nyilatkozatot ad az éves beszámolóról, az adózott eredmény felhasználásáról és tevékenységről. A könyvvizsgáló a gazdasági társaságok ellenőrzését egyszemélyi felelősség alapján ellátó személy, akinek választása csak részvénytársaság és szövetkezet esetén kötelező, a többi társasági formánál választható, ill. bizonyos mutatók elérése után válik csak kötelezővé. A könyvvizsgáló az éves beszámolót és minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni, és véleményét a társaság legfőbb döntéshozó szerve előtt könyvvizsgálói jelentésben ismertetni. Az említettekből következik, hogy pl. a gazdasági társaságok éves beszámolója mind a felügyelőbizottsági, mind pedig a könyvvizsgálói iratok között tükröződik. Teljes azonosság azonban csak akkor áll fenn, ha azokhoz semmiféle kiegészítő, módosító megjegyzéseket nem fűztek. A gazdasági társaságok ügyvezetését - azaz a cég működésével, irányításával kapcsolatos operatív döntések napi meghozatalát - a vezető tisztségviselőknek nevezett személyek látják el egyénileg vagy testületi formában. A közös vállalatnál és az egyesülésnél az igazgató, a kft-nél az ügyvezető(k), a szövetkezetnél az igazgatóság vagy ügyvezető elnök, a nyilvános rt-nél az igazgatóság, az egyszemélyes ill. zártkörű rt-nél az igazgatóság vagy a vezérigazgató irányítja a társaságot. Igazgatóság esetében, ahol a szavazással kialakítandó döntéseket testületi üléseken hozzák meg, a funkciókat le képező irattípus az igazgatósági ülési jegyzőkönyv. A részvénytársaságnál az igazga-
