Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

tóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az

igazgatóság által elfogadott ügyrend rendelkezik. Az

igazgatóság működése kapcsán keletkeznek a (vezérigazgatósági iratok, ill. azok különféle típusai. Számbavételük nem ennek a tanulmánynak feladata. A csődtörvény és a számviteli törvény nyomán keletkező irattípusok Az 1991. évi IL. tv. (a

csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról) és a 2000. évi C. tv.

(a

számvitelről) a gazdasági társaságok elsősorban pénzügyi és jogi összetett ügyköreiben indukálnak cégformától

és tevékenységi körtől függetlenül ál talános,

azaz

minden gazdasági társaságnál képződő maradandó értékű irattípusokat. A gazdasági társaság

működéséről,

vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint üzletmenetéről az üzleti

év könyveinek zárását követően könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót, ill. a beszámoló formájától függően üzleti jelentést köteles

ké szíteni.

A

beszámoló formája az

éves nettó árbevétel nagyságától

(300

millió forint), a mérleg főösszegétől (150

millió forint), a foglalkoztatottak létszámától (átlagosan 50 fő), mindezek határértékeitől függ

.

Ezek alapján a

beszámoló formája a levéltári érték határ feletti gazdasági társaságok esetében csak éves beszámoló vagy összevont (kon szolidált) éves beszámoló lehet. Az éves beszámoló mérlegből, er

edménykimutatásból

es kiegész

ítő m

ellékletből

áll Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést (a

következő évre pedig üzleti

ter vet) is kell készíteni,

amelyben ki kell térni: a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, a gazdasági környezet ismert és várható fejlődésére, a belső döntések várható hatására, a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra; a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére, a telephelyek bemutatására. Az üzleti jelentésben

külön

be kell mutatni: a környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetére tett befolyásoló szerepét, a vállalkozás környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozás által alkalmazott politikát, a környezetvédelmi intézkedések bevezetését és a munkák állását. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, öszszevont (konszolidált) eredménykimutatásból és összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az

összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg összevont