LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
A szocialista korszak történetére vonatkozó források tudományos közlésének ideiglenes archeográfiai szabályzata. (1974.09.24-1974.09.26 esztergomi igazgatói értekezlet 2. napirendi pont) • 1974. [MOL XIX-I-7-o-levéltárigazgatói értekezletek]
b) Az irat előál lifásának módja A népi demokratikus korszak hivatali ügyviteli eljárása során készült iratok általában géppel Írottak, vagy írógéppel készült másolatok (kivéve esetleg a fogalmazvány-tervezeteket), Ilyen esetben az irat eló'állitásának módját nem tüntetjük fel. Szükséges azonban, hogy megadjuk az eló'állitás módját akkor, ha az a fentiektől eltérő'. (A beadványok között gyakran eló'fordulnak kézzel Írottak, fó'leg a felszabadulás utáni első hónapokban.) Ilyenkor azonban csak a legáltalánosabb megjelölésre szorítkozunk. Pl. "kézzel írott", "sokszorosított". A sokszorositott iratoknál a technikai eljárás módját nem jelöljük meg. c) Az irat helye az ügyvitelben A legendában az irat fajtáját az ügyvitelben elfoglalt helye szerint jelöljük meg: fogalmazvány, tisztázat. Azt, hogy "eredeti" nem tesszük hozzá, mert ezt eo ipso beleértjük a fogalomba. Ott, ahol nem "eredeti" iratról van szó, használjuk a forrásértékre uí-.! 3 megje1 ölést: hiteles másolat, és másolat. Ilyenkor ha szükséges, meg kell mondanunk azt is, hogy a másolat fogalmazványról vagy tisztázatról készült-e. Azoknál az iratoknál, amelyeknek tisztázata sokszorosított eljárással készült, az ügyvitelben elfoglalt helyét és az eló'állitás módját összevontan jelöljük meg: sokszorosított (nyomtatott). Minthogy azonban ez általában a nyilvános hozzáférhetőséget is feltételezi, azoknál a sokszorosított iratoknál, amelyek tisztázatok ugyan, de belső használatra készültek, a legendában erre a tényre utalunk: "belső nyomtatvány" stb. d) A forrásanyag jelzete A forrásanyag jelzete egy azonositási célt szolgáló jelcsoport, amely megmutatja, hogy a közölt forrásanyag eredetije hol található. 1 . Levéltári források esetében a jelzetnek tartalmaznia kell az őrző helye nevét (levéltár vagy irattár erre vonatkozóan rendszerint egyezményes röviditések vannak továbbá annak a fondnak a nevét vagy jelét' (ugyancsak rövidítve), amelybe az irat beletartozik, s végül azokat a jeleket - számokat vagy betűket, amelyek révén eljutunk az egyedi iratig. Rendezett iratok esetében általában a levéltári jelzetet szoktuk megadni, mivel a forrás szempontjából ez a jellemzőbb. Azonban - fó'leg rendezetlen iratok esetében - a raktári jelzetet kell megadni, ugy azonban,hogy az egyedi irat azonositharó legyen, pl. ha rendezetlen, vagy összekeveredett ügyviteli
