LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
Csiky Annamária: Iratértékelési munka a magyar levéltári szakirodalomban Levéltári Közlemények, 88. (2017) 425-
tezhető.”54 Ort János szerint az értékhatár alá sorolt szervek iratainak selejtezése is ide sorolható.55 A szervek forrásérték szerinti osztályozására sokáig nem vállalkozott a szakma. Erdmann Gyula 1985-ben megjelent tanulmányában56 azt a megállapítást tette, hogy a magyar levéltáros szakma elmaradt a modernkori tömeges irattermelés által teremtett helyzet elemzésével, a jelenkori iratok értékelési szempontjainak kidolgozásával, valamint az iratképző szervek értékminimumának meghatározásával. 1981-ben munkacsoportot hoztak létre az Új Magyar Központi Levéltár szervezésében a történeti értékű iratok pontosabb definiálására, körének precízebb meghatározására, egy-egy iratcsoport-lista készítése céljából (minisztériumi és országos főhatóságok esetében egyenként, tipizálható szervek esetén típusonként).57 Erdmann Gyula fent említett munkájában fondképző-szintű osztályozást végzett, ennek során három kategóriába osztotta a szerveket. Az első kategóriában azok a szervek szerepeltek, amelyeknek mindegyike ad át a levéltárnak iratanyagot. A második kategóriába azok a szervek tartoztak, amelyek esetében csak a mintaként kiemelt szervek adnának át iratot. A harmadik kategória az értékminimum alattinak ítélt szerveket foglalta magába.58 Szegőfi Anna az 1999. évi előadásában megállapította, hogy az iratképzők értékhatár alá sorolása lényegében fondképző szinten való iratértékelést jelent. Ennek „legfontosabb alapelve, hogy az értékhatár egy adott történelmi korszakban egy adott szervtípusra vonatkozik.”59 Szerinte „sürgősen szükség van az államigazgatás területi szerveinek iratértékelésére, értékhatár vizsgálatra és a levéltári átvétel minimum jegyzékére, nyilvánvalóan szervtípusonként.”60 Selejtezés formai szempontok alapján Bánrévy György szerint tisztán formai szempontok szerint is lehet selejtezni (üres lapok, másodpéldányok – ma ezt nevezzük ballaszttalanításnak, ami a tárgyalt selejtezéstől független). 61 Varga János szerint is figyelembe kell venni a formai szempontokat, mert az irat anyaga, illetve megjelenési formája is hordozhat többletjelentést abban az esetben például, ha az művészi értéket is képvisel. 62 Mérleg 436 54Ort: i. m. 2. 55Uo. 3. 56Erdmann Gyula: Történeti érték szervenként – szervtípusonként. Rövid beszámoló az országos értékhatár-vizsgálati munka állásáról. Levéltári Szemle , 1985. 1. sz. 21–36. 57Erdmann: i. m. 25. 58Uo. 59Szegőfi: i. m. 18. 60Uo. 20. 61Bánrévy: i. m. 165. 62Varga: i. m. 18.
