LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata. Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. 5-20.
A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata 13 alak. Az 1906–1907. évi iratanyagban több alkalommal előfordult, hogy vízjelet19 találtam, a Monarchia több papírgyárából szállították a papírokat, illetve nagyon ritkán előfordult angol papír20 is. A delegációs iratanyagban a birodalmi tanács többi országának bizottsága által írt és az uralkodó által szentesített végleges határozatokat kisebb méretű fóliókra írták. A háborús, 1917-es évekbeli utolsó delegációs iratanyagra jellemző, hogy vékonyabb papíron keletkeztek. megpecsételés módja, anyaga: rányomott pecsétek, ezek anyaga: pecsétviaszos (a magyar delegációé vörös), ostyapecsétes (a birodalmi tanács többi országai által küldött bizottságé). A századforduló közeledtével a fejléceken szárazbélyegzőt (dombornyomás), fém- és később gumibélyegzős verziót is alkalmaztak, majd időszakunk végén megjelentek a nyomdai fejlécek. boríték használata: nagyon kevés boríték maradt meg, kivéve a naplószerkesztő, a kérelmezők által küldöttek, valamint a tagságról lemondó levelek esetében, a táviratok természetesen maguk voltak a borítékok. Az iratok belső ismertetőjegyei 21 közé az alábbiak tartoznak: az iratot kibocsátó, a küldő fél neve és címe: az irat elején a bal felső sarokban szerepelt a küldő állami szerv neve, míg a címet csak a nem állami cégek esetében tüntették fel. Ezek alatt szerepelt még a küldő szerv iktatószáma. a címzés, a címzett neve és címe (esetleg rangja): általában az irat első oldalának alján szerepelt, ritkábban a szöveg tetején. Lehetett kollektíven (delegációnak vagy annak elnökségének), vagy személyre szólóan (az elnöknek) is címezni az iratokat. A címzéssel egy vonalban, (általában) aláhúzva szerepelt a címzett tartózkodási helye (ez a várost jelentette (Wien, illetve Pest, Budapest), nagyon ritkán az utcanevet, házszámot). Amennyiben az elnöknek név szerint küldték az átiratot, akkor többnyire a teljes, őt megillető rangját kiírták. megszólítás: társadalmi rangra utaló jelző (nagyméltóságú, méltóságos, nagyságos, tekintetes) és a bizottsági tisztség együttese alkotta, vagy ha jó ismeretség volt az illetők között, akkor egyszerű üdvözlés („Kedves Barátom!”, „Kedves Sógor!”). bevezetés, azaz az előzmények leírása: nem jellemző, de ha van, akkor hivatkozás az előzményekre. rendelkezés (érdemi rész): miért állították ki az iratot, milyen intézkedést tettek vagy kérnek. Általában a „[...] van szerencsém [...] értesíteni/közölni [...]” formulát használták. 19 P EDRONI (1991 . 43.) alapján ezek a Péterfalvi Papírgyár (általában a delegáció 1906 – 1907. évi előad ói ívein), Első Magyar Papíripari Rt. (szintén az előadói íveken), Zágrábi Papírgyár Rt. ( MNL OL K 8 D ELEGÁCIÓ 29. csomó, 14. sz. 1906. előadói ív , közös minisztériumok előterjesztése, pénzügyminiszteri átirat papírja), Hermaneczi Papírgyár (MNL OL K 8 DEL EGÁCIÓ 29. csomó, 76. sz. 1906. előadói ív, benne: elnöki iroda és irattár leltárának papírja) termékei voltak. 20 MNL OL K 8 DELEGÁCIÓ 29. csomó, 5. sz. 1906. előadói ív -, és a 6. sz. 1906. előadói ívben lévő át irat papírja: angol korona rajzos, alatta ENGLISH / DOUBLE PARCHMENT / G.C.P.L. / LONDON feliratú; míg a 31. sz. 1906. előadói ívben lévő meghívó tájékoztató papírja virágok és indák között CEYLON / IVORY NOTE PAPER feliratú. 21 B ORSODI , 2003 . 178 – 179.; H ARASZTI , 2009 . 348 – 349.
