LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata. Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. 5-20.

Kőmüves Mónika 14  keltezés: többnyire az irat végén, hely és dátum megadásával, míg egyes esetekben ez a megszólítás elé került.  aláírás (hitelesítés): felette lehetett udvariassági formula, általában a következő szöveggel: „Fogadja [megszólítás] kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását/kijelentését.”, ez vezette át a szöveget az aláíráshoz. Az iratok aláírásai az irat jobb oldalán helyezkedtek el. „Sk”-val a (fordítási és nyomdai) másolatokat adták ki, de általában az iratokat aláírták a tisztség megnevezésével vagy anélkül. Ha a határozatokat a delegáció elnöke és jegyzője is aláírta titulussal, akkor egymás alatt tették ezt, de (a birodalmi tanács delegációja elnökének címzett, német nyelvű fordításon) a fordítás hiteléül formula után a fordító neve és címe a bal oldalon helyezkedett el, aki a közös külügyminisztérium magyar bizottságához kirendelt titkára volt. Az uralkodó általi határozat szentesítés esetén a hitelesítési záradék után Ferenc József aláírását követően nagyobb térköz kihagyásával – ellenjegyzésként – a közös külügyminiszter, majd alatta a közös hadügyminiszter és a közös pénzügyminiszter egymás mellett írta alá a dokumentumot. Voltak olyan időszakok, amikor a közös kül- és hadügyminiszter aláírásai voltak egymás mellett és kicsit lemaradva tőlük, alattuk szerepelt a közös pénzügyminiszter aláírása. Tehát nem volt egységes a gyakorlat, ez mutatta a közös pénzügyminiszter politikai szerepének növekedését vagy csökkenését. Az azonban bizonyos, hogy a határozatokon nem írták ki a közös miniszterek titulusait, csak az aláírásuk szerepelt, míg ha átiratot küldtek a delegációnak, akkor ott titulus és aláírás volt a sorrend, persze nem mindenkinél: a közös külügyminiszter általában csak aláírta azt. Kivételt képez még az albizottsági jelentés, ha az albizottság elnöke és előadója is aláírta azt, akkor egymás mellett tették ezt: balra az elnök, jobbra az előadó. 5.2. Szisztematikus irattan Az iratot a küldők és címzettjeik egymáshoz való viszonya alapján rendszerezi a szisztematikus irattan.22 Ennek alapján lehetnek:  fölérendeltséget kifejező iratok: a felettes, magasabb rangú szervtől vagy személytől az alsóbb, alacsonyabb rangú szervhez vagy személyhez intézett iratok. Ilyenek az alábbiak:  delegáció határozatai: a delegáció felterjesztése díszes, minőségi papírívek nemzeti zsinórokkal (piros-fehér-zöld és sárga-fekete) való összefűzéséből állt, és több határozatot (közös kiadás és bevétel előirányzata, hitel, stb.) foglalt magában. Ezeken belül cikket (rendes vagy rendkívüli), fejezeteket (melyik közös minisztérium), címeket, alcímeket és tételeket különítettek el, természetesen a megszavazott pénzösszegeket is tartalmazta mind az egyes részekre vonatkozóan, mind összesítve.23 Ugyanakkor a levonásokat és a kvóta szerinti arány 22 B

ORSODI

,

2003

. 171

–

17

6.

;

H

ARASZTI

,

2009

. 351

–

355.

23 Példa: az Osztrák

–

Magyar Monarchia közös kiadásainak és bevételeinek 1909. évi előirányzata –

cikk: közösen fedezendő rendes szükséglet 1909. évre –

II. fejezet: Hadügyminisztérium –

B haditengerészet –

7. czím: A flotta pót-és újépítményei teljes felfegyverezéssel és felszereléssel együtt. –

Az alczím: hajóte

stek és gépek –

1. tétel: A „Teggetthoff” hadi hajó pótlására szolgáló kb

.

14 500 tonnás „Erzherzog Franz Ferdinand” (I) csatahajó a kb.

23

300 000 knyi összes szükséglet

harmadik része (és az összeg feltüntet

ése). (

MNL

OL

K

8

DELEGÁCIÓ

31. csomó, 1908. november 10

-én szentesített határozat.

)