LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása. Elemző tanulmány. Témafelelős Klein Róbert. • 1983. jún. [sz. n.]

Felvetődött, hogy egy ilyen esetleges rendszerben a levéltárat már a rendszertervezésbe be kellene vonni; ezt azonban valószinüleg pótolhatná a levéltár által közzétett általános irányelvek, kiegészitő szabályozások figyelembevétele a rendszertervezésben.

/b/ A vizsgált államigazgatási központi információrendszerek, mint ismeretes, nem kis mértékben azonos adatokból dolgoznak. Rendszereik együttes hatásfokát társasági szerződéssel szabályozott együttműködésben, közös feladatok projektszerű központi irányitásával, egységes fogalmi, formai szabványokkal javitják. A fölösleges redundanciák kizárása végett /a biztonsági célokat szolgáló mértéken túl/ lehetőleg egyszer végzik el az adatmegfigyelést, a felvételt, a primer bizonylatok kiállítását; ezeket aztán a többiek számára az elsődleges adatgyűjtő szerv adja át, szokás szerint jórészt mágnesszalagon. A KSH például saját adatállományaiból évente 180-200 magnós szalagtekercset másol és ad át partnereinek.

A levéltári adatgyűjtés mennyiségét, költségét csökkenti, ha a mgánesszalag-kópiák nem minden példánya nem minden szerv utján jut el a levéltárig. Alighanem, hosszú időtávban gondolkodva, a levéltáraknak majd valamilyen politikát kell kialakítaniuk, hogy az államigazgatási nagyrendszerekben szükségszerű és ésszerű sokszorozódásokból adódó tükröződést a levéltári gyüjtőtevékenységben kiszűrjék. Ami természetesen rálátást kiván nemcsak az egyes rendszertervekre, hanem kölcsönkapcsolataikra, a közöttük folyó információforgalomra is . ■' • "

le/ Arra a kérdésre, hogy mit tartanak történelmi értékként megőrizendőnek, az interjúalanyok a következő véleményeknek adtak hangot;- 36 -