Hungarica-kutatás
Papp Barbara: Kutatás a londoni Freud Museum Levéltárában. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 171-
171 PAPP B ARBARA KUTATÁS A LONDONI FREUD MUSEUM LEVÉLTÁRÁBAN Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének keretein belül működő Gazdaság- és Társadalomtörténet Tanszék tudományos munkatársa vagyok, történész-pszichológus. 2016 augusztusára– szeptemberére pályáztam Klebelsberg Kuno kutatói ösztöndíjat Londonba, amelyet végül 2017 májusára, egy hónapos időtartamra nyertem el. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Klebelsberg-ösztöndíjával alapvetően hungarika-kutatásokat támogatnak, és erről nem csupán a pályázónak szükséges nyilatkoznia – t. i. hogy valóban hungarikáról van szó –, hanem a beadásra szánt munkaterv alapján az illetékes magyar közgyűjteménynek, vagyis a Magyar Nemzeti Levéltárnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak is írásba kell adnia a véleményét.* „A magyar pszichoanalitikus örökség feltárása Londonban ” volt kutatásom munkacíme. Ennek keretein belül elsődlegesen a magyar vagy magyar származású pszichoanalitikusok londoni, a Freud Museumban őrzött anyagainak (kéziratok, levelek stb.) feltárását terveztem. A pszichoanalízis az Osztrák–Magyar Mo nar -chiában született, jeles képviselői között számos magyar orvost, illetve egyéb alapképzettségű analitikust találunk. Közülük is kiemelkedő jelentőségű dr. Ferenczi Sándor munkássága. Tevékenysége nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tart számot – ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a londoni Freud Museum igen nagy eredménynek tartja, hogy néhány évvel ezelőtt megszerezte Ferenczi anyagainak egy részét. Ebben a corpus ban – és a Freud Museum egyéb fondjaiban – nem csu pán a Ferenczitől és levelezőpartnereitől származó források találhatók, de későbbi magyar származású analitikusok iratai is, természetesen főként az emigrációba kényszerülőké. Ezt az anyagot kívántam tehát feltérképezni, ezeket lehetőség szerint kiegészítettem volna oral history -anyagokkal, az 1956-os forradalmat követő időszakban kivándorolt pszichoanalitikusokkal készített interjúkkal. A kutatás hasznát a következőkben láttam: a magyar pszichoanalitikus örökség londoni számbavétele, Ferenczi Sándor és köre anyagainak a hazai és nemzetközi közvélemény számára hozzáférhetővé tétele, 1956 hatásának elemzése a magyar pszichoanalitikus közösségre és a brit emigrációra nézve. Mivel a megpályázott 2 hónap helyett csak 1 hónapra kaptam ösztöndíjat, a munkatervet jelentős mértékben módosítanom kellett. „Az írott forrásokat lehető ség szerint kiegészíteném oral history-anyagokkal” – írtam a pályázatra leadott ter vezetben. A kényszerűségből megfelezett kutatási idő azzal járt, hogy az oral history-anyagokat egyszerűen nem volt lehetőségem gyűjteni. *A tanulmány az NKFIH 2016. PD_121103. sz. projektjének támogatásával valósult meg.
