Hungarica-kutatás
Oross András: Osztrák–magyar közös digitalizálási projekt. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 84-96.
93 2020/2. ▪ 84 – 96. kereső és nyilvántartórendszerében valósul meg (az 1848–1856. és az 1867–1894. évek kötetei 2020. szeptember elején már elérhetők voltak). Az Osztrák Állami Levéltár által digitalizált egyéb anyagok A fent vázolt projekttől függetlenül maga az Osztrák Állami Levéltár is végzi olyan iratanyagok digitalizálását, illetve online közzétételét, amely magyar kutatók számára is különös jelentőséggel bírhat. Az ÖStA esetében nem beszélhetünk digitalizálási stratégiáról vagy tervszerűen végzett munkáról, aminek magyarázata a magyar levéltári rendszerhez képest hiányosabb infrastruktúrában és emberi erőforrásban keresendő. A digitalizált és online elérhető állományok közül kiemelendő pl. a Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) iratanyagához készített névmutatók, https://www. archivinformationssystem.at/detail.aspx?id=7249) az udvari ceremoniális jegyző könyvek 1829-ig terjedő darabjai (Zeremonialprotokolle): https://www.archivin formationssystem.at/detail.aspx?ID=22011), vagy éppen az 1918 előtti osztrák–ma gyar konzulátusi iratanyagokban fellelhető útlevélnyilvántartó-könyvek (pl. Kairó): https://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?ID=4001290 ). Távlati digitalizálási tervek (2020–2024) Hosszú távon természetesen elsősorban anyagi kérdés a digitalizálás folytatása. Amennyiben a Magyar Nemzeti Levéltár és az Osztrák Állami Levéltár egyaránt biztosítani tudja az anyagi hátteret erre a tevékenységre, akkor az eddigi intenzitással folytatható a munka. Kitüntetett helyet foglal el a tervek között az Udvari Haditanács 1557–1768. évkörű index- és lajstromkönyveinek digitalizálása. Ebben az esetben nemcsak a két fent említett intézménnyel, hanem a HM HIM HL Bécsi Kirendeltségével, konkrétabban a Hadtörténelmi Levéltárral is szoros együttműködést lehet és kell is kialakítani. Hiszen mindhárom intézmény őriz másolatokat az Udvari Haditanács index- és lajstromkönyveiből. Elsődleges cél a Domokos György, korábbi katonai levéltári delegátus (2013–2016) által fényképezőgéppel készített jó minőségű felvételeknek a levéltári struktúrának megfelelően ellátott fájlnevekkel történő elnevezése. Ugyancsak ezt kell tenni digitalizálás után a Magyar Nemzeti Levéltár mikrofilmtárában őrzött mikrofilmfelvételekkel is. Ezzel párhuzamosan már lehet végezni a hiányzó eredeti kötetek digitalizálását. Az 1557–1768. évkörű kötetek közel 900 kötetet tesznek ki, becsülten kb. 700-800 000 oldalnyi (felvétel) terjedelemmel. Ebből eddig kb. 115 000 oldal másolása történt meg valamilyen formában (fotó, mikrofilm, digitális másolat). Az Udvari Haditanács anyaga azért is kiemelkedően fontos, mert a 16–19. században – az Udvari Kamara mellett – a másik olyan központi kormányszerv, amely az egész Habsburg Monarchia területén illetékességgel Osztrák–magyar közös digitalizálási projekt
