Hungarica-kutatás
Czetz Balázs – Szűcs István Gergely: Hungarika kutatás és a portugál levéltárak Beszámoló a 2018. június 1-17. között végzett portugáliai kutatóútról. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 56-67.
60 Levéltári Szemle 68. évf . mivel – például helyhiányra hivatkozva – a város már 2015-ös iratokat is elhelyezett itt, s ezek kezelése szintén a levéltárosok feladata lett. Érdekes módon nem válik egyértelműen szét a levéltári és irattári funkció, de hogy ez mennyiben a fenntartó egyedi döntése, az nem derült ki. Az iratátadásokra nem levéltári dobozban kerül sor. Amikor jeleztük, hogy nálunk mik az elvárások e téren, nagyon csodálkoztak és rögtön követendő példaként kezdték emlegetni. A történeti értékű iratokat savmentes dobozban tárolják. Az úgynevezett irattári átvételek során a dokumentumokat csak eredeti formájukban, leginkább dossziékban veszik át, s később sem mindig dobozolják. Az intézmény két periodikát is megjelentet, közülük a Cadernos do Arquivo Municipal5 anonimizált lektorálást követően – hogy az esetleges részrehajlást ki küszöböljék –, szakmailag gondosan ellenőrzött cikkeket publikál. A periodikák on-line is elérhetőek, de csak portugál nyelven. Komoly törekvésük, hogy kiadványaik segítségével is jelen legyenek a portugál tudományos közéletben. A levéltár honlapja szintén csak portugál nyelvű, azonban rendkívül adatgazdag, bár nem túl esztétikus felület. Az intézményen érezhető a lendület és a tenni akarás, nyitott, befogadó a viszonyulásuk, a kapcsolatfelvételi szándékot örömmel fogadták, érdemes velük a továbbiakban együttműködni. A tengerentúli (kevésbé szép kifejezéssel: gyarmati) levéltár , Arquivo Histórico Ultramarino véletlenül került a meglátogatandó levéltárak listájára. Az intézmény közel található a magyar követséghez, így egyik délután előzetes bejelentkezés nélkül váratlanul kopogtattunk be. Elismerendő, hogy miután „áttörtük” a kutatószolgálatos kollégák kezdeti ellenállását, az intézmény igazgató asszonya nagyon kedvesen fogadott minket. Feladatuk a tengerentúli, volt portugál érdekeltségbe tartozó országok, területek iratainak gyűjtése, azaz a korábbi gyarmatbirodalomra vonatkozó dokumentációk (iratok, képek, egyéb adathordozók) őrzése. Az intézmény 1931 óta működik és mintegy 16 km iratanyagot kezel. Jelenleg 15 kolléga dolgozik itt. Érthető okokból jelentős külföldi kutatói bázisa van, hiszen az „újonnan” alakult országok kutatói rendszeresen felkeresik az intézményt. Talán ennek is köszönhető, hogy a levéltár egy 16. századi, igen impozáns palotában kapott helyet, amely kialakításával, belső freskóival, csempéivel rendkívül szép látványt nyújt, rendelkezik egy hatalmas terasszal, amelyről gyönyörű kilátás nyílik az Április 25-e hídra és a Tejo-öbölre. Restaurátor és digitalizációs műhelye nincsen. Az intézmény adatbázisa, tekintve, hogy maga is a levéltárak és könyvtárak főigazgatósága alá tartozik, a Nemzeti Levéltáréval megegyezik.6 A honlapon hagyo mányos, jellemzően PDF formátumú segédletek is találhatók, azonban kizárólag portugál nyelven. Reprográfiai díjait szintén a Nemzeti Levéltárra vonatkozó rendelet alapján állapították meg. 5 A folyóirat elérhető itt: http://arquivomunicipal.cm-lisboa.pt/pt/investigacao/cadernos-do-arquivomunicipal/2-serie/ 6 https://digitarq.ahu.arquivos.pt/ Czetz Balázs–Szűts István Gergyely
