Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Búsok Zoltán Az 1848. évi, első népképviseleti országgyűlésen Oláhfalva képviselőjeként kapott mandátumot, de 1849-ben visszavonult a közéletből. A Bach-korszak leáldozását követően, 1861-ben aztán újból a közélet porondjára lépett és „általános felkiáltással választatott” királybírónak. Csakhamar visszatért az országos politikába is, 1864 áprilisában ugyanis újból országgyűlési képviselővé választották. Már nem sokáig szolgálhatta azonban a közügyeket, mivel 1866. május 31-én18 élete hirtelen befejeződött, felejthetetlen csapás érte mind az egyházat mind a megyét, ugyanis tekintetes Both Károly úr országgyűlési érdemes képviselő, e kiváltságos mezővárosban lelkes és tapintatos királybíró, páratlan hazafi, az oláhfalvi híveknek minden ügyeikben tanácsadó édesatyjok, a Bach-Schmerling-korszakban és a nyomorultprovisorium idejében a szegény oláhfalvi népet felfalni szerető kiéhezett elöljárói címet bitorlók ellenében hatalmas és rettenthetetlen oltalmaztok, nyájas, leereszkedő, vendégszerető gazda, gondos, szorgalmas családatya, hosszas és súlyos, de békével viselt betegeskedése után életének 49-ik évében jobblétre szenderült. Béke hamvainak. ” — jegyezte fel Császár Károly korabeli plébános a háztörténetbe.19 A kisméretű, mindössze 46 darabból álló családi levéltár iratainak több mint fele, 26 darab a 18. században keletkezett, további tíz darab pedig a 19. századból való. A fennmaradó tíz levéltári egységből egy 16. századi, öt 17. századi, egy 20. századi és három keltezetlen. Mindenik magyar nyelven íródott, rövidebb-hosszabb latin nyelvű formulákkal. Ami az irattípusok szerinti megoszlást illeti: tizennégy jogbiztosító irat (adásvételi szerződések, osztálylevelek, végrendeletek, záloglevelek, egyezséglevelek), ugyancsak tizennégy darab őrzi annak emlékét, hogy a család tagjai különféle közigazgatási tisztségeket láttak el a két Oláhfalu élén (hivatali levelek, kérvények, panaszbeadványok, birtokösszeírások, adóslisták). Tizenegy irat valamilyen birtokper folyamán keletkezett (idézések, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, törvényszéki határozatok), hét pedig vegyes tartalmú (tanúsítványok, nyugták, elismervények, iskolai jegyzetek és magánlevelek). Az iratállomány közel fele, 22 darab a Both család történetével kapcsolatos — még ha bizonyos esetekben csak utalások szintjén is —, és nélkülözhetetlen adatokkal szolgál a család történetének rekonstruálásához. A csíktaplocai Lázár család levéltára (F 350)20 A család története több-kevesebb pontossággal 1569-től követhető, amikor első okiratban említett tagja, csíktaplocai Lázár Barabás feltűnik egy összeírásban.21 Az 1602 nyarán, Giorgio Basta által a császár hűségére felesketett csíkszéki nemesek, lófők és szabad székelyek sorában ott találjuk csíktaplocai Lázár Istvánt és Lázár Tamást, az 1614. évi lustrában pedig Lázár Mihályt, mindannyian lófőrendűek.22 A família egyik meghatározó jelentőségű tagja, Lázár Antal (1684 k—1764) csíktaplocai birtokos, tisztségeit tekintve Felcsíkszék jegyzője és a csíksomlyói ferences 18 RNLHMH F 47 - Egyházi anyakönyvek gyűjteménye, 728. 52v—53r. 19 Szentegyházasfalvi Domus História. 3. - Mihály János helytörténész szíves közlése. Ezúton is köszönet érte. 20 RNLHMH F 350 - A csíktaplocai Lázár család iratai (évkör: 1746-1869, terjedelem: 0,15 ifim., 53 levéltári egység, leltárszám: 199, magyar és latin nyelvű iratok). 21 S^Okl, 1876. 273. 22 SzOkl, 1998. 83., 527. 32
