Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Családi archívumok a tornán Nemzeti 'Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében kolostor világi gondnoka volt. Nótáriusi hivatalát két évtizedig közmegelégedésre viselte, ezzel érdemelte ki, hogy 1742. augusztus 4-én, Bécsben Mária Terézia királynő címeres nemeslevelet adományozzon számára, valamint neje Márton Klára és gyermekeik: Imre, István, Klára és Zsuzsanna részére.23 A család címere: vörös pajzsban, jobbra fordult, jobb mancsában kivont kardot tartó, ágaskodó oroszlán. Sisakdíszül a címerállat jobbra fordult, növekvő alakja szolgál, a foszladék vörös-arany és vörösezüst színű.24 A székely határőrezredek szervezése, a madéfalvi veszedelem és a Bűnfenyítő Bizottság ténykedése meghatározták a család további történetét. 1762 végén a nemesítés kapcsán említett Lázár Imre (fi 784), aki akkoriban Csíkszék főjegyzője volt,25 azt a feladatot kapta a szék rendjeitől, hogy Mária Terézia királynő elé terjessze a csíkiak kérelmét. Időközben azonban a bécsi Udvar Adolf Buccowot teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki és a határőrség szervezésével bízta meg, Lázár Imrét pedig másfél évig viszszatartotta Bécsben. A madéfalvi események nyomán a Bűnfenyítő Bizottság, mint felbujtónak, kezdeményezte felelősségre vonását és hivatalából való felfüggesztését.26 A tisztségét veszített Lázár Imre ekkor Hunyad vármegyébe távozott, ahol hallerkői gr. Haller János27 özvegye, vargyasi br. Daniel Zsófia alkalmazta jószágigazgatójának. Lázár Imre első felesége karatnai Koncáéi Erzsébet volt, akivel 1755-ben lépett frigyre — e házasságból születtek Pál, János, Ferenc, Anna és Klára nevű gyermekeik. Könczei Erzsébet 1771-ben bekövetkezett halálát követően Lázár Imre újranősült, Szentiványi Mihály özvegyét, kőröspataki Kálnoki Borbálát vette feleségül, mely házasságkötés jelentős anyagi gyarapodást eredményezett a családnak, többek között ekkor szerzik meg a balázstelki (Küküllő vm.) birtok zálogjogát is. A házasság nem tartott sokáig, Borbála asszony ugyanis 1775-ben elhunyt, Lázár Imre pedig ezúttal is újranősült, Benkő Krisztinát vette feleségül. Az elsőszülött fiú, EásfirPál (1756-1810) előbb a vármegyei közigazgatásban kapott feladatokat, majd jogi pályára lépett, a 18. század végétől haláláig Marosvásárhelyen, a Királyi Táblánál dolgozott.28 Galgóci Kőszegi Máriával kötött házasságából négy fia született (Farkas, if). Pál, Imre és Antal), ők részben a csíki, ősi birtokon, részben pedig Hunyad vármegyében éltek. Ez utóbbiak jelentették a Lázár család hunyadi ágát, amelynek ugyan Lapusnyakon volt a birtokközpontja, azonban mindvégig megtartotta 23 Az oklevél 19. századi másolata a Magyar Nemzeti Múzeum címereslevél-gyűjteményében található. (Áldásy, 1939. 203.) 24 Áldásy, 1939. 203. 25 Az előző évtized második felében Lázár Imre felcsíki jegyzőként működött, erre 1756-ból és 1758-ból is van adat. - RNLHMH F 27. Csíkszék levéltára - Iratok, XII/18, XLIV/15. 26 1765. február 1-jén Lázár Imre testvérét, Istvánt is beidézte a Bűnfenyítő Bizottság. Ellene az volt a vád, hogy 1763-ban fegyverletételre buzdító felhívást köröztetett Csíkban. Az üldözés elől Moldvába szökött, távollétében pedig, 1765. február 27-én a Bizottság száműzetésre és jószágvesztésre ítélte, Mária Terézia azonban még ugyanazon év december 14-én kegyelemben részesítette. Utóbb visszatért Csíkba, az még tisztázásra vár, hogy azonos-e azzal a csíktaplocai Lázár Istvánnal, akitől a család Torda vármegyei ága származik. (Endes, 1994. 216.) 27 Haller János 1725-1734 között Csíkszék főkirálybírója, majd 1734-1755-ben Erdély gubernátora volt. 28 RNLHMH F 27 — Csíkszék levéltára — Iratok, XLII/33, Lili/67, CXII/15. 33
