Hungarica-kutatás

Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.

Kilátó

kéziratban levő munkája a Varasd várhoz tartozó városi közösségről.61 Szintén az elmúlt évek eredményei közé tartozik, bár ez már a vármegye történetéhez tartozik, hogy a levéltár megjelentette egy vaskos kötetben a Mária Terézia nevéhez köthető úrbérrendezés során keletkezett urbáriumokat.62

A varasdi levéltárban szép számmal maradtak fenn középkori varasdi iratok is. Tanodinak köszönhetően ezek nagy része ismert, többségük mikrofilmen Budapesten, valamint a digitális fejlesztéseknek köszönhetően akár otthonról is kutatható. Ennek ellenére a varasdi levéltár dolgozói több tucat oklevél kitűnően nagyítható fényképét és betűhív átiratát tették elérhetővé saját felületükön.63 Ugyanezen az oldalon néhány szebb újkori nemesi diplomát is digitalizáltak, amely a vármegyei nemesség vizsgálatához nyújt komoly segítséget. A varasdi levéltár tehát mindenképp a magyar kutatások egyik lelőhelyének számít, ahol gazdag hungarika anyagot őriznek.

A magyar szempontból legjelentősebb vidéki levéltár kétségkívül Eszéken található. A18. századi várban lévő Eszéki Állami Levéltár (Državni Arhiv u Osijeku) ma közel kilencezer iratfolyómétert őriz.64 A levéltár gyűjtőköre kiterjed egész Kelet-Horvátországra, a verőcei, az eszéki és a szerémi zsupánságokra. A levéltár legkorábbi iratai a 17. század végén keletkeztek, és itt őrzik az 1809-ben szabad királyi városi rangra emelkedett Eszék iratanyagát is. A környék nagyobb uradalmai közül a valpói, a vukovári, az iloki, a dárdai és a bellyei írásos dokumentumai szintén ide kerültek be, amelyekből rekonstruálható az újkori nagybirtokok működése ezen a vidéken. A levéltár fondjegyzéke elérhető interneten is,65 a dolgozók között pedig találunk magyar anyanyelvű levéltárost is, aki készségesen segít a kutatások során.

Az eszéki levéltárban hatalmas forrásfeltáró munkát végeztek az elmúlt évtizedekben, főként a nemrég nyugdíjba vonult Stjepan Sršan levéltár igazgató munkájának köszönhetően. Ezekre részletesen nem érdemes kitérni, ugyanis a levéltár könnyen áttekinthető honlapján megtalálható az összes kiadvány.66 Ezek ismeretében kijelenthető, hogy Eszék az 1920 előtti Magyar Királyság egyik legjobban ismert városa, amelynek szinte az összes fontos irata megjelent nyomtatásban. Ismerjük a város jegyzőkönyveit, anyakönyveit, plébániáit, hivatalait és iskoláit. A levéltár szoros kapcsolatot alakított ki a magyarországi - elsősorban pécsi és budapesti - közgyűjteményekkel, és az itt fellelt iratokból is előszeretettel készítettek forrásköteteket. így jelent meg például a bellyei uradalom 1766. évi kamarai összeírása67 és Baranya 1785. évi leírása.68

61

62

63

64

65

66

67

68

Androić, 2008.

Pavliček, 2011.

http://dav.arhivpro.hr/?sitetext=21 (A letöltés időpontja: 2013. november 10.)

Vodié, 2007.

http://www.dao.hr/vodic_kroz_arhivske_fondove i zbirke.php (A letöltés időpontja: 2013. november 10.)

http://www.dao.hr/gradivo_za povijest.php (A letöltés időpontja: 2013. november 10.)

Sršan, 2002.

Sršan, 1999.

234