Hungarica-kutatás
Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.
Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban Magyarországon példátlan vállalkozásnak számít az, amit az eszéki levéltár az egyházlátogatási jegyzőkönyvek kiadása terén véghezvitt. Némi előzményt követően 2003-2011 között tíz kötetben jelentették meg a térségre vonatkozó öszszes 1729-1845 között keletkezett canonica visitatiót, amelyekhez ma már egy teljes helynévmutató is rendelkezésre áll.69 Különösebben nem kell ecsetelni, hogy ezekből pontosan rekonstruálható a Drávától délre fekvő magyar szórványok felszívódásának folyamata, valamint a drávaszögi és szlavóniai magyar tömbök és szigetek újkori sorsa és épített öröksége. A levéltár saját periodikával rendelkezik. A Glasnik arhiva Slavonije i Baranje 1991-ben indult útjára és eddig tizenegy kötete látott napvilágot.70 Forrásközlés, tanulmány és levéltári ismertető egyaránt szerepel benne, online azonban nem elérhető, talán ez az egyetlen dolog, amely negatívumként említhető az eszéki levéltárral kapcsolatban. Érdemes röviden megemlíteni, hogy Horvátországban az elmúlt tíz évben nagyon komoly eredményeket értek el a periodikák digitalizálásának területén, ez ügyben bizony lépéselőnyben vannak a hazai állapotokhoz képest. A horvátországi folyóiratok legnagyobb gyűjteménye a „hörcsög" névre hallgató portálon található, ahová valóban mindent összehordtak üzemeltetői.71 Érdemes minden kutatást itt kezdeni. A másik nagy könyvtár a tanulmány elején már említett akadémiai adatbázis, ahol a legfontosabb kiadványok könnyen letölthetők.72 Mindezeket jól kiegészíti a régi - Magyarországon szinte fellelhetetlen - folyóiratok digitális állománya.73 Minden jó szándék ellenére ezek korántsem teljesek, így egyes folyóiratok - mint például a Horvát Történelmi Társulat orgánuma, a Historijski Zbornik - esetében tovább kell keresni.74 A kör természetesen tágítható, de itt most megállunk, mert ez a pár adat is híven tükrözi, hogy a horvát levéltárakban rengeteg olyan anyag van, amely a magyar szakembereket érdekelheti, és sok esetben meglevő horvát forrásközlésre és feldolgozásra is lehet támaszkodni a kutatás során. Elsősorban a város- és megyetörténeti, másrészt a család- és egyháztörténeti kutatásokban találhatók meg azok a kapcsolódási pontok, ahol a hazai kutatások horizontját ki lehet, sok esetben ki is kell terjeszteni a horvát levéltárak anyagai és az ottani kollégák eddigi eredményei felé. Rövidítések és irodalomjegyzék Androić 2008 Spomenici starogradske varaždinske općine. Ured.: Androić, Mirko.Varaždin, 2008. 69 http://www.dao.hr/kanonske_vizitacije.php (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 70 http://www.dao.hr/glasnik arhiva Slavonije i baranje.php (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 71 http://hrcak.srce.hr/ (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 72 Lásd 11. lj. 73 http://dnc.nsk.hr/journals/Default.aspx (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 74 http://www.historiografija.hr/hz.php7godH992 (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 235
