Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna: A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 64-74.
64 Levéltári Szemle 70. évf . Mikó Zsuzsanna A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben ✴ „... mindent el kell követnünk annak érdekében is, hogy munkánk a megérdemelt erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. A legutóbbi években helyzetünk ebben a tekintetben egyre aggasztóbbá vált. Sürgős segítségre van szükségünk, mert szakmánkat komoly veszedelem fenyegeti. Dolgozóinkat máshová csábítják. Új dolgozók nem jönnek hozzánk, vagy csak olyan fizetésért, amilyet régi, jól bevált dolgozóinknak nem tudunk adni, akik így elkeserednek.” 1 Ember Győző 1970-ben írt mondatai akár a jelenben, 2020-ban is elhangozhatnának. Felismerte azt a problémát, amely a ma levéltári vezetői számára is a legnagyobb dilemmát jelenti. Oly módon kell a levéltáraknak az új korszak kihívásainak megfelelni, hogy a – mai szófordulattal gyakran emberi erőforrásnak nevezett – munkatársak, akikre a változást építeni kellene, úgy érezhetik, nem kapják meg azt az elismerést, amely az elvégzett munkájuk után megilletné őket. Mindennek ellenére vagy éppen ezért, a levéltáraknak a jövőbe is kell tekinteniük, nem engedhetik meg maguknak, hogy kizárólag valamilyen külső megoldásban reménykedve, csak a múltra hivatkozással várják a megoldást. A címben szereplő levéltári jövőkép meghatározása – véleményem szerint – a modern kor fogalmának visszavetítése egy másik korszak viszonyai közé. A jelen elvárása, hogy minden, magára valamit adó intézménynek legyen víziója, jövőképe, legyen rövid-, közép- és hosszútávú stratégiája, legyen fejlesztési koncepciója. Ez a mindennapi feladatellátást szervező attitűd helyett másfajta gondolkodást igényel. A hosz szú évek változatlan levéltári működésében felnőtt és kinevelődött vezetők úgy tölthettek a pozíciójukban hosszú éveket, hogy a döntéshozóknak azt mondhatták, hogy levéltár mindig volt és lesz, hosszú idő óta ugyanazokat a feladatokat látja el, így nem kell időről-időre áttekinteni, hogy miért fontos ez az intézmény, mit csinált eddig és hová akar eljutni, milyen igényeket kell kiszolgálnia. A jelen kor döntéshozóival és gazdasági szereplőivel együtt dolgozó levéltári vezetésnek azonban azzal kell szembesülnie, hogy ez ma már kevés. Új fogalmakat és új nyelvet használva igenis el kell mondani, ha kell minden héten újra és újra, hogy mit értünk levéltár alatt. ✴ Az „Ember Győző hagyatékának újragondolása” című tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata 1 Ember, 1970: 210. LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
