Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna: A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 64-74.
65 2020/4. ▪ 64 – 74. Ehhez más módon kommunikálunk, új típusú szakmai anyagokat készítünk és teszünk közzé a nyilvános felületeinken: küldetésnyilatkozatot, rész és átfogó intézményi stratégiai anyagokat és rövid, közép és hosszú távú fejlesztési koncepciókat teszünk közzé, az előadásainkról készült prezentációk vagy a youtube-on közzétett videófelvételek bárki számára elérhetők. Napjainkban elég sok forrás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kísérletet tegyünk a levéltárak jövőképének bemutatására. Ember Győző időszakából jóval kevesebb ilyen dokumentum maradt: megismerhetők a különböző időtávokra készült munkatervek és munkabeszámolók, valamint a megjelent publikációk. Ezeket a forrásokat kell úgy értelmeznünk, hogy azokból kiderüljön, mit is gondolt a levéltáros arról, hogy miként kellene a levéltáraknak működniük. Mindkét időszakra igaz azonban, hogy a levéltárak önmagukról kialakított képét és jövőbeli terveit és elképzeléseit alapvetően meghatározza, hogy az állam mit vár el az intézményétől. Ember Győző működése időszakában az 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint a 30/1969. számú végrehajtási rendelet, a jelenben pedig az 1995. évi LXVI. törvény és a 27/2015. EMMI rendelet írja elő a levéltárakkal szemben támasztott elvárásokat. Amerikai tapasztalatok hasznosítása Ember Győző véleményét és elképzelését a levéltárak rendeltetéséről, a levéltárosi hivatásról és a levéltárak jövőbeli szerepéről az Egyesült Államokban eltöltött féléves útja jelentősen befolyásolta, amely – ahogy fogalmazott – felejthetetlen élményt jelentett számára. A tanulmányútról készített összefoglalója nem egyszerűen úti beszámoló, hanem egy átfogó áttekintés a levéltárak feladatairól, problémáiról, a velük szembeni elvárásokról. 2 Tanulmányában a ma is felmerülő klasszikus kérdést elemzi: melyik feladat hangsúlyosabb a levéltárak számára, az igazgatási vagy a tudományos funkció. A levéltárak fennállásának történetében a két feladat súlya és szerepe folyamatosan változott és Ember Győző elemzése alapján országonként is elég változatos képet mutatott. Az amerikai tapasztalatok alapján azt állapíthatta meg, hogy a tömeges irattermelés és a levéltárosok iratkezelési szakértelme nyomán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatok jelentős túlsúlyba kerültek a hagyományos levéltárosi feladatokkal szemben. Válaszol arra a ma is gyakran feltett kérdésre: „...az ilyen irányú fejlődés nem megy-e a levéltári munka tudományos jellegének a rovására, nem veszélyezteti-e azt?” A válasz a mai kor kérdésére is felelet: nem csupán a történettudomány minősül tudománynak. Az igazgatás kérdéseit is fel lehet és fel is kell dolgozni tudományos alapon. Ezen terület művelésével nemhogy csökken a levéltárak tudományos tevékenysége, hanem bővül, vagyis a történettudomány mellett az igazgatástudomány is 2 Ember, 1969: 3–19. A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben
