Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Városi Levéltárak (Bana József) - Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr Megyei Jogú Város Levéltára Győr a legősibb szabad királyi városaink közé tartozik, hiszen kevés város dicsekedhet 13. századi szabadságokkal. Győr 1271-ben nyerte el e privilégiumot megkapva Székes fehérvár polgárainak jogait. A 15. század közepétől elzálogosították, káptalani mezőváros lett. Mária Terézia, akinek célja volt növelni a szabad királyi városok számát, 1743-ban emelte újból királyi rangra Győrt. A levéltár legrégebbi része a török hódoltság idején elveszett. Iratanyaga aló. század közepétől van, összefüggően — a többi városi levéltáréhoz hasonlóan — a 18. század elejétől, a török utáni időktől van meg. A törökök közel négy éves uralma alatt az okmányok megsemmisültek, így a korábbi kiváltságjogok visszaszerzését tanúvallomásokkal kellett igazolni. II. Rudolf és II. Mátyás szabadalomlevelei éppen ezeken a vallomásokon alapultak. Ezek a szabadalomlevelek a tanácsi jegyzőkönyvek sorozatával együtt a város levéltárának legkorábbi részét képezik. Az önállóság visszanyerése együtt járt az irattermelés növekedésével. így érthető, hogy 1750 körül, a városháza bővítése során a levéltár is nagyobb lett. 1758-ban az udvari kamara előterjesztést kért olyan személy alkalmazására, aki az iratanyag rendezésére és a levéltár vezetésére alkalmas lenne. Ettől az időtől mégis mintegy 100 év telt el, amíg a város önálló levéltárnoki tisztséget szervezett. A rendezést Deáky József kezdte meg, majd 1790-től Schof Ferenc főjegyző folytatta. A levéltár ügye Czech János polgármester, majd főbíró működése idején kezdett igazából rendeződni. Az ő kezdeményezésére teremtettek rendet a levéltár iratanyaga és berendezése körül. A felhalmozott régi és kevésbé értékes iratokat összegyűjtötték és Újvárosba, egy a tanács tulajdonát képező házba szállították (1836). Közben egyre gyakrabban került szóba a külön levéltárnok szükségessége, mígnem 1845-ben a tanácsülés többek között az alábbiak szerint nyilvánította ki véleményét: „...ezért a magisztrátus nem tehet üdvösebbet mint azt, hogy ezen város levéltárhoz egy levéltárnoki hivatalnak 300 pengő forint évi fizetés mellett leendő felállítását ezen tanács által minden úton eszközöltetni és annak betöltését a tisztújításkor megtarthatni kéri.” Egy esztendővel később a helytartótanács is arról értesítette a várost, hogy önálló levéltárnoki tisztséget kell létesítenie. Bana József ■ Városi L Az anyag nagyszabású rendezését Sefcsik Ferenc végezte el a huszadik század elején. Ót követte a levéltárnoki székben Bay Ferenc. Dr. Bay Ferenc főlevéltárnok államtudományi doktorátust szerzett, és levéltárkezelői vizsgát tett le, hosszabb külföldi könyvtári gyakorlatot is folytatott. Vezetője volt a levéltárral „szoros egységet” képező 60.000 kötetes városi könyvtárnak is. A levéltár és a könyvtár közös személyzetéhez egy könyvtári segédtiszt, egy irodasegédtiszt és egy altiszt tartozott. A városháza épületében lévő levéltár üres férőhellyel nem rendelkezett, 1322 és 1926 közötti, 650-700 iratfolyóméternyi anyagát „rendezettnek, gondozottnak és karban tartottnak” minősítették. A levéltár 1939-ben 83 kutatót fogadott. 1950-ben államosították és összeolvasztották a korábbi megyei levéltárral. 1952 után a városi levéltár iratai két évtizedre a városháza alagsori pincéjébe kerültek. A rendszerváltozást követően a székesfehérvári példa nyomán 1993-ban Győr Város Önkormányzatának Közgyűlése egyhangúan megszavazta a városi levéltár újjászervezését. Győr Megyei Jogú Város Levéltára 1994-től tevékenykedik a Rákóczi Ferenc úti épületben, a „régi városházán”. A levéltárhoz kötődik a város tudományos szemléje, a Győri Tanulmányok, a Győri Tanulmányok Füzetek és a Levéltári Füzetek sorozat. A város iratai a török kortól fogva hiánytalanul fennmaradtak. A számos kiváltságlevél, céhszabályzat, a Mohács előtti oklevelek képezik az iratok legértékesebb részét. A város és szakhivatalai, valamint intézményei mintegy 4 000 iratfolyóméter anyagát őrzi a város levéltára. Műszaki részlege a város építészeti anyagai mellett a tanácsi korszaktól őrzi a város iratait. Emiatt két helyen van ügyfélszolgálat és kutatószolgálat is. 50 V. Ferdinánd pecsétadományozó levele Győr szabad királyi városnak, 1844
