Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Borsa Iván: Néhány gondolat a levéltárak feladatairól. • 1966. [LSZ 1966/2. 267-276. p.]
- 272 -szag van, amelynek levéltárosai az iratanyag tárgyilag való tagolása tekintetében olyan mostoha örökséget kaptak volna elődeiktől, mint mi./ A technika rohamos fejlődése viszont azt mutatja, hogy a tudományos kutatás meggyorsítására vonatkozó igény az élet minden területén jelentkezik, A technikai fejlesztésnek, a statisztikának és az ipari termelésnek szinte létalapjává váltak a számitógépek és más, a szellemi munkát segitő gépi berendezések, de ma már a közlekedés és a kereskedelem szervezése sem tudja ezeket nélkülözni. A gyorsabb és sok esetben a hagyományos módszereknél elmélyültebb eredményeket biztosító gépek alkalmazása a műszaki tudományok területén ma már általánosnak mondható, a társadalomtudományok vonalán azonban - az egy statisztikát nem tekintve - ma még csak kezdeti tapogatózásokról beszélhetünk. A természettudományok ugyanakkor nemcsak sajátos feladatok megoldásánál veszik igénybe a gépek segitségét, hanem ezek a hagyományos módszerekkel már áttekinthetetlen szakirodalomban való tájékozódásnál is nélkülözhetetlen segítőtársuk. A könyvek és folyóiratok által a világ minden pontján közzétett természettudományi szakirodalomban való tájékozódás megkönnyítése érdekében alakult dokumentációs központok a gépi adatfeldolgozás segítségével közlik a központ profiljának megfelelő szakterület egyes kutatási témáira vonatkozó bibloiográfiákat, bibliográfiai adatokat. A hatalmas mennyiségű, szerteágazó adattömegban való tájékozódást, -akár egyetlen témáról vagy témák kombinációjáról van szó - biztositó, különböző rendszerek szerint működő és igen változatos igényeket kielégíteni tudó gépek a műszakilag fejlett országokban ma már hova-tovább megszokottá válnak. A különböző elektronikus és más adatfeldolgozó adatkereső gépeknek a levéltári munkában történő felhasználása viszont -akárcsak a társadalomtudományok más területén - ma még ritka, s ahol megtalálható, ott is még csak a kezdet kezdeténél tartanak. A levéltárosok V. Nemzetközi Kongresszusán Brüsszelben 1964 szeptemberében külön szakbizottságot szerveztek a mechanográfiai eszközök /gépi adatkeresés/ levéltári alkalmazása tárgykörének megtárgyalására. A kezdeti nehézségek azonban itt is jelentkeztek, E. Califano, az olasz Levéltári Főigazgatás dokumentációs, mikrofilmezési és restaurálási osztályának igazgatója, a szakbizottság elé terjesztett referátumában a problémakört sokoldalúan igyekezett átfogni, de nem mindig sikerrel. Ráadásul a szakbizottság ülésén a jelentéshez egyetlen hozzászóló sem akadt, igy a téma érdektelenségbe fulladt. Lehet, hogy a párhuzamosan ülésező többi szakbizottság vonta el az érdeklődőket, de az is lehetséges, hogy a hagyományos levéltári munkanemekkel összefüggő problémákat előnyben részesitő levéltárosoknak az újtól való idegenkedése játszott ebben szerepet. E kezdeti nehézségek semmiképpen sem jelenthetik azt, hogy a kongresszuson valami extravagáns, erőltetett ötletről volt szó, amelynek a levéltári munkában nincs létjogosultsága. Ellenkezőleg, a gyökeresen uj, amely sem eszközeiben, sem módszereiben nem tud még kiforrottat, megállapodottat felmutatni, nem érett még meg eléggé ahhoz, hogy egy olyan nemzetközi kongresszus tárgya legyen, amelyen ugyan igen nagy számban jelentek meg levéltárosok, de nem feltétlenül a kérdéssel foglalkozók vagy a kérdés iránt érdeklődők. Sajnos, nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy különböző országokban milyen stádiumban vannak az előkészületek, a folyóiratokban meg-