Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Schneider Miklós: A vármegyei levéltárnok ügyköre. • 1930. [LK 1930/1-2. 112-121. p.]

114 KISEBB KÖZLEMÉNYEK Megsemmisülhetnek és megsemmisülnek továbbá a levéltárnak átadott iratok is — szabályellenes selejtezés nélkül is —, amikor a levéltári anyag nedves pincehelyiségben van elhelyezve s amikor az egyébként becses iratanyagból bizonyos idő multán érintésre szétfoszló massza válik. Mindezeket tekintetbe véve, a különféle szempontokból értékes és feltétlenül megőrzendő iratanyag megőrzése tekintetében megállapítható, hogy a levéltárnokok az említett 1930. évi belügyminiszteri rendelet alapján szigorúan eltiltattak a szabályellenes selejtezésektől s némi ellenőrzés e rendelet pontos megtartását is biztosíthatja. Az iratanyag esetleg jelentékeny részének megsemmisülését azonban ez a rendelet sem akadályozza meg, mert az irattárak régi irata'-• nak átadását nem biztosítja, továbbá a már a levéltárban levő iratok megfelelő száraz helyiségekben való elhelyezésének kötelezettségét sem írja. elő. A levéltárnok szerepe ezekben a kérdésekben vajmi csekély, mert ha a helyi viszonyok nem kedvezőek, még ha számtalan előterjesztést is tesz a közigazgatás első tisztviselőjéhez, eredményt egyáltalán nem tud elérni, máshová fordulni pedig nem áll módjában. Elsősorban a lehetőséget kellene megadni arra, hogy az iratanyag pusztulása ellen a levéltárnok valamit tehessen. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a levéltárnoknak ilyen irányú teendője nincs s ami a legfontosabb, ilyesmire nincs is kötelezve. A vármegyei levéltár állagának másik nagy csoportját a különféle törvények, rendeletek és megyei szabályrendeletek alapján odahelyezett okmányok, számadások stb. képezik. E tárgyban összefoglaló intézkedést a már említett Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 235. §-a tartalmaz. Eszerint a tulajdonképeni iratokon (régi iratok) kívül a vármegyei. levéltárban őrzendők: a) a közgyűlési jegyzőkönyvek; b) vármegyei és községi szabályrendeletek egy-egy jóváhagyási záradékkal ellátott eredeti példánya; c) az anyakönyvek és a hozzájuk tartozó iratok; d) az országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzékei és a központi választmány jegyzőkönyvei; e) az úthálózati törzskönyvek; f) a vízi könyvek; g) az erdőüzemtervek; h) alapító oklevelek; i) egyes családok megőrzésre átadott iratai;